Az e-útdíj bevezetését elsősorban az indokolja, hogy a közlekedési ágazatban felmerülő költségek fedezetét a közlekedésben részt vevők használatarányos útdíj révén eddig nem biztosították. Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban vagy Nyugat-Európában mindenhol ez a rendszer működik. A magyar fuvarozóknak külföldön fizetniük kell, a külföldi fuvarozók viszont Magyarországon eddig nem fizettek, magyarázta Völner Pál az útdíj bevezetésének szükségességét.
A legfontosabb feltétel ahhoz, hogy a rendszert július elsején bevezessék a kivitelező kiválasztása, megtörtént, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. áprilisban megkötötte a vonatkozó szerződést, mondta az államtitkár. A kivitelező tájékoztatása szerint a bevezetéshez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve beszerzés alatt vannak.
A törvénytervezet szerint az autósok önbevallásos módszer szerint fizetnek majd, ez külföldön is így működik. Egy szerveren összefutnak az adatok, az ellenőrzés során működő kamerák, mozgó ellenőrző pontok ezt az adatbázist használják, s ha valaki jogosulatlanul közlekedik, jelzést adnak le, s a bírságoló autók megállíthatják az adott járművet. Az autósok több módon tudnak majd fizetni, akár interneten, bankkártyával, üzemanyagkártyával is. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján már korábban megjelentek a díjszabással kapcsolatos információk, a főutakon és a gyorsforgalmi utakon eltérő díjszabás érvényesül, de a járművek a kettő, három, négytengelyes besorolás szerint is különböző díjat fizetnek majd, a motorok környezetvédelmi besorolása pedig 15-20 százalékos különbségre ad lehetőséget. Az alsó határ a kéttengelyes járműveknél főutakon körülbelül 17 forint lesz kilométerenként, a legmagasabb kategória a négytengelyeseknél a gyorsforgalmi utakon a legkedvezőtlenebb környezetvédelmi besorolásnál 85 forintot is eléri, tájékoztatott az államtitkár.
A befolyó összeget az uniós irányelveknek megfelelően a közlekedési szektor kiadásaira, karbantartásokra, felújításokra, a rendszer üzemeltetésére fordíttatja a kormány. A Széll Kálmán Terv előírásaiban szerepel, hogy éves szinten 150 milliárd forint bevételt kell a tehergépjármű forgalomból a 6300 kilométeres úthálózaton a rendszernek kitermelnie, s úgy tűnik, a vonatkozó díjszabással ezek a számok tarthatók, mondta Völner Pál.
