Ennél sokkal több exportlehetőség, termékfejlesztés és nemzetközileg piacképes szolgáltatás rejlik az ágazatban. Másképp kell hangolni a forráselosztást. A technológiai innováció, a kis- és középvállalati támogatások, illetve a központi források egymással széttartó irányokat tükröztek.
Az IKT-fejlesztéseknek közvetlen és kimutatható versenyképességi és munkahelyteremtési előnyei vannak – a szinergiát az elfogadott IKT-stratégiának megfelelően érdemes egységesen kezelni.
Nézzük, mi történt ebben az évben! Az informatika legnagyobb hozzáadott értékű területe a szoftver- és szolgáltatásexport ágazat, ami 2012-ben meghaladta a 240 milliárd forintot. A kormányzati IT-beruházások terén vannak örvendetes új fejlesztések. Egyre több közszolgáltatást lehet elektronikusan igénybe venni. A kormányzati szektor IKT-beruházásainak 90 százaléka uniós forrásból valósul meg. Az előkészítésnél azonban több olyan példa is van, hogy a támogatási szerződés aláírása után derült ki, a projektek nem, vagy csak másképp megvalósíthatóak. Módszertanilag megalapozott és megfelelő program előkészítésre van tehát szükség. Erre tud reagálni a beszállítói oldal. Itt a projektmódszertanokat a következő tervezési időszakban jóval magasabb hatásfokkal kell majd alkalmazni.
A két legnagyobb – önálló kormányzati forrásból megvalósuló – program a használatarányos útdíj és a digitális pénztárgép projekt volt. Itt a határidőket úgy határozták meg, hogy egyetlen nem várt esemény – például visszalép egy győztes pályázó, vagy akadozik, változik az engedélyeztetési folyamat – veszélyeztette a bevezetési határidőt. Ez pedig azonnal költségvetési kockázatot jelentett.
Másik állandó kérésünk a tervezhetőség. Az állam maga is szereplője ennek az iparágnak. Mivel több milliárd forint közpénzt hasznosít évente, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tegye nyilvánossá 2–3 éves fejlesztési céljait. Küldjön világos üzeneteket, milyen üzemeltetésen túli területen és konkrét technológiai irányokba fejleszti majd szolgáltatásait! Legutóbb egy sajtóhírből tudtuk meg, hogy a lakosságnak is fognak szolgáltatni.
Az innováció tekintetében maximális dicséret illeti a Nemzeti Innovációs Hivatalt. Felállt a kereskedőházak rendszere, a Gazella és a Jeremie programok EU-s szinten is új színfoltjai a start-up világnak. Sok a teendő, de jók az irányok. A munka folyamatos.
A kormány stratégiai megállapodásai az IKT- szektor számára is fontosak, így ezek valódi jelentőségét érdemes átgondolni. Ezek a megállapodások legtöbbször komoly adókedvezményeket tartalmaznak. Ilyen megállapodásokat akkor érdemes kötni, ha annak az adott régióban, ágazatban erős multiplikatív hatása van. A hangsúlyt a termelő vállaltokról itt a magasabb hozzáadott értékű, élőmunka-intenzív szereplők felé kellene tolni. Ilyen például a szoftverfejlesztés
100 millió forint szoftverexportnak akkora a hozzáadott értéke, jövedelme, mint körülbelül egy 1 milliárdos forgalmú összeszerelő üzemnek. Hadd hangsúlyozzam ismételten: a szoftver- és szolgáltatásexport ma Magyarországon évente 240 milliárd forint. Mindez tisztán élőmunka és itthon maradt és itthon elköltött jövedelem! Nem tudok azonban arról, hogy ilyen magyar céggel kötött volna megállapodást a kormány.
Az IVSZ másik fontos és ezzel szervesen összefüggő csapásiránya a start-up vállalkozások támogatása. Közülük már van olyan, amelynek a céges kapitalizációja összemérhető a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel. Ezek a cégek jelentik az iparágunk jövőjét. Az értékláncban ezeknek a cégeknek egyre nagyobb a hozzáadott értéke. A kormányzat ezeket a szereplőket most kezdi felfedezni, ezek számát mi szeretnénk növelni, a támogatások körét szélesíteni. Ezen dolgozunk közösen a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
A gazdaság minden területének szüksége van az IKT által nyújtott lehetőségekre és előnyökre, hiszen ma – iparágtól függetlenül – a legtöbb piaci kihívás összefügg valamilyen technológiai innovációval. Ez globális jelenség. Ez igaz a kereskedelmi piacon, a mezőgazdaságban, de a szállítmányozásban is. A versenyképes üzleti modellek lényege a teljes automatizáltság és az ez által biztosítható költség-hatékonysági előny a versenyben. Ennek eszköze például a Wizzair esetében a belső folyamatokon és az online foglalási rendszer alapszik. A legfőbb piaci hajtóerő tehát a hatékonyságnövelés, folyamatautomatizálás. Ma már erre a technológia mindenhol elérhető eszköz.
