A nyomtatott sajtó (10 százalék) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17 százalék) is megelőzi. A fiataloknak közel 13 százaléka egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: a jelenség leginkább a még fiatalabb korosztályra, a 15-19 évesekre jellemző – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes megkérdezésével.
Híreket hetente többször olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont mindennap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban. Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20-25 évesek (42 százalék) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15-19 év közöttiek (22 százalék).
Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28 százaléka, a szakmunkásképzőbe járók 33 százaléka, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36 százaléka, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38 százaléka olvas a friss eseményekről. A hírekkel töltött idő javarészt az esti órákra esik, a fiatalok 70 százaléka ekkor olvas a napi eseményekről. A 15-19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20-25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente.
A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15-25 éveseken belül főleg a 15-19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16 százalékuk olvas vagy hallgat politikai híreket. A 20-25 évesek - a bulvárt leszámítva - minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt.
Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy fiatal olvas sport-, kulturális és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról. A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kultúra és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora. A férfiak és nők közötti különbségek is jól megfigyelhetők. A nők jobban figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada.
Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak - alapvető népszerűsége mellett - a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük – tízből négy fiatal – a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30 százalékát szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10 százalékát tölti ezzel.
