„Ez a mai esemény méltóképpen jelképezi az Interszputnyik és Magyarország közötti konstruktív együttműködést, és erősíti az Interszputnyik és Hatóságunk közvetlen szakmai kapcsolatát, amelynek eredményei a jövőben meg fognak mutatkozni” – emelte ki beszédében Karas Monika.
Az Interszputnyik Alapító Okiratát Módosító Jegyzőkönyv és az Üzemeltetési Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás ratifikálása és a csatlakozási szerződés egyrészt az ország nemzetközi kapcsolatainak megújítását tükrözi, másrészt az aláírás új lendületet ad a hazai távközlési és űriparágnak. A csatlakozással megnyílik a lehetőség, hogy a magyar vállalkozások nagyobb piacot szerezzenek az űriparban, és új megrendelésekhez jussanak a magasan kvalifikált hazai szakemberek.
A szervezet soros ülésén a tagországok küldötteit Solymár Balázs Károly, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára köszöntötte, aki az ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelten kezeli a magas hozzáadott értéket hordozó iparágak fejlesztésének ügyét, köztük az űriparét.
Az Interszputnyik 1971. november 15-én alakult Moszkvában, amelynek jelenleg 26 ország a tagja: Afganisztán, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bulgária, Kambodzsa, Kuba, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Grúzia, Laosz, Mongólia, Nicaragua, Észak-Korea, Lengyelország, Románia, Szíria, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Jemen, Vietnam. A szervezet tevékenységét a Tanács irányítja, amelybe a szervezet minden tagja egy-egy képviselőt küld, akik egyenértékű szavazati joggal rendelkeznek. Állandó végrehajtó és adminisztratív szerve az Igazgatóság, élén a Vezérigazgatóval, aki képviseli a szervezetet, az egyszemélyi vezetés elve alapján irányítja az Igazgatóságot és munkájáért a Tanácsnak felelős. Működésének biztosítása érdekében a tagországok közös létesítmény-alapot hoztak létre. Az országok hozzájárulási részarányát az általuk igénybe vett csatornákkal arányosan állapítják meg. A létesítményi alapból fedezik a tudományos kutatói és kísérleti szerkesztőmunkákat, a kozmikus komplexum tervezésének és létrehozásának vagy bérletének, valamint a műholdak felbocsátásának és pályára vezérlésének a költségeit, továbbá az adminisztratív kiadásokat. Az üzemeltetésből eredő hasznot a tagországok között befizetéseik arányában osztják szét.
„A magyar Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az Interszputnyik-tagság magasabb szintre emelésének, a szervezetben való aktív tagság megerősítésének. Az űriparban dolgozó hazai vállalkozások világszínvonalon teljesítenek, komoly megrendelésekhez azonban csak a nemzetközi együttműködések hatékony kiaknázása esetén juthatnak. A Kormány ezt felismerve erősíti jelenlétét mind az európai együttműködés keretét adó Európai Űrügynökségben (ESA), mind a keleti kapcsolatok erősítésére szolgáló Interszputnyikban” – mondta el Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A kétnapos ülésen a tagországok küldöttei megválasztják majd az Interszputnyik legmagasabb irányító testületének, a Tanács elnökét is, aki majd az egy éves megbízatását jövőre Belorussziában adja át a majdan megválasztottnak.
Az ülésen a tagországok valószínűleg elfogadják a 2013. évi költségvetési-működési beszámolót és döntenek a szervezet jövőbeni célkitűzéseiről, hogy a tagállamok az űrtávközlési kapacitást együttműködve egymás hasznára építsék tovább és gondozzák.
