Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2014.05.27

Kollarik: a helyi televíziók egy közösség kulturális központjaként is működhetnek

A helyi televíziók erősödni fognak, a televíziózáson túl más tevékenységet is el tudnak látni, egy adott település, egy közösség kulturális központjaként, vagy integrált médiaközpontjaként képesek működni - hangoztatta Kollarik Tamás, a médiatanács tagja a Helyi Televíziók Országos Egyesülete (HTOE) által rendezett szakmai fórumon pénteken Szombathelyen. Több olyan jó kezdeményezéssel, pozitív példával találkozott az utóbbi időben, amelyek túlmutattak a helyi televíziózás adott keretein, ilyenek egyebek mellett a helyi televíziók alkotóműhelyei által felkarolt filmfesztiválok - mondta.

Példaként említette a márciusban első alkalommal Szombathelyen megrendezett Savaria Filmfesztivált és a nemrégiben Zalaegerszegen tartott Göcsej Filmszemlét.
    
Szerencsés János, a HTOE alelnöke elmondta: a korábban földi sugárzással működő helyi televíziók már túl vannak a digitális átálláson, de sok műsorszolgáltató szintén így szeretné műsorait eljuttatni a nézőkhöz, és noha a technika adott hozzá, mégsem találnak szabad frekvenciát, amelyre beadhatnák a hatósághoz a kérelmüket.
    
Pados László, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciagazdálkodási főosztályvezetője elmondta: rendelkezésre álló és elosztható frekvencia nagyon kevés, az erre vonatkozó nemzetközi megállapodások és az egyre növekvő igények egyaránt szorítják a hírközlési hatóságot is.
    
A frekvencia ügyében szerinte hosszú és nagyon kemény tárgyalásokat kell folytatni például a szomszédos országokkal, amelyek szintén a mienkkel azonos frekvenciasávban akarnak sugározni és szeretnék érvényesíteni a saját igényeiket. Hozzátette, hogy amit lehet, megadnak a helyi televízióknak, számításaik szerint a digitális átállás utáni ellátási terület összhangban van a korábbi analóg ellátási területtel.
    
Hangsúlyozta: a hatóság nem takarékoskodik a kiosztott teljesítménnyel, de az bennünket is köt, hogy például Ukrajna, Románia és Szerbia még nem állt át a digitális televíziózásra, így a működő adóknál számos korlátozás él, és a helyzet 2015-ig nem valószínű, hogy lényegesen változik.
    
Pados László szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy a mobileszközök terjedése miatt a mobilszolgáltatók is egyre nagyobb igénnyel lépnek fel, sőt számolni kell azzal is, hogy az IP-televíziókon, tableteken, okostelefonokon egyre több műsort szolgáltatnak majd, a világ műsorszolgáltatása ebbe az irányba mozdult el, amit követniük kell a helyi televízióknak is.
    
Széles Tamás, a HTOE elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyi televíziók számára elsősorban az a fontos, hogy műsoraik eljussanak a nézőkhöz, szerinte a vidéki kistelepüléseken, kisebb falvakban és tanyákon egyelőre nem jellemző, hogy az emberek szélessávú internetet használva televízióznának.

Andrássy György, az NMHH médiaszolgáltatás szabályozási főosztályvezetője az új műsorszolgáltatási igényekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a digitális  műsorszolgáltatásban ideiglenes jogosultságot a törvény szerint az szerezhet, aki korábban már rendelkezett analóg műsorszolgáltatási jogosultsággal, új ideiglenes jogosultságra bejelentkezni a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet.
    
Néder Sarolta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap támogatási területért felelős vezérigazgató-helyettese a fórumon elmondta: a helyi televízióktól ma már szinte tökéletes pályázatok érkeznek be.

Következő esemény
2025.05.27 00:00