A felmérés rávilágít arra, hogy ugyan minden válaszadó ismeri az új jogszabályt, azonban a részletek ismeretének hiánya, az értelmezési nehézségeik, valamint az elektronikus ügyintézések gyakorlati tudnivalóinak elsajátítása, azok alkalmazása a vállalkozások 2/3-ának problémát okoz.
A cégek véleménye szerint az elektronikus hatósági ügyintézés, valamint az elektronikus építési napló alkalmazása által gyorsabb és hatékonyabb lesz az építési beruházási folyamatok és az abban résztvevő vállalkozások tevékenységének figyelemmel kísérése, ellenőrizhetősége, és ezáltal az építési fegyelem is javulhat.
A megkérdezettek utalnak arra, hogy 2013. év elején az építés hatósági elektronikus ügyintézés bevezetése és a közigazgatási struktúra ezzel egyidejű átszervezése, számos nehézséget és félreértést okozott és okoz jelenleg is a rendszert alkalmazók számára. A bevezetést megelőzően nem jutott kellő idő a tapasztalatok alapján végrehajtandó módosításokra, ezért a bevezetett elektronikus ügyintézéseknél jellemző a kiforratlanságból bekövetkező nagy számú hiba.
Ezek tükrében lehetővé kellett volna tenni, hogy a hagyományos és az elektronikus napló rendszere még egy ideig párhuzamosan futhasson és legyen idő az átállásra. Az október 1-jétől kötelező elektronikus építési napló bevezetése mindenképpen szükségessé tenné praktikusan használható szoftverek legalább 3 hónappal korábbi közzétételét, ezzel is segítve a vállalkozások felkészülését az e-napló vezetésére.
A vállalkozások közel 80%-a korainak tartja az októberi indítást. Egyrészt a felkészüléshez rendelkezésre álló idő rövidsége okoz számukra problémát, másrészt a jogszabály szerinti elvárásoknak megfelelő informatikai fejlesztéseket a megadott határidőig végre kellene hajtaniuk. A fejlesztések élőmunka-szükségletét a kisebb vállalkozások elsősorban a saját munkaerő továbbképzésével, a nagyobb cégek pedig megfelelő informatikai tudással rendelkező új munkatársak alkalmazásával tudják csak megvalósítani, mivel megbízott, külső szakértőket a cégek nem kívánnak igénybe venni. A napló vezetése bizalmi kérdés, amit maguk szeretnének végezni.
Az informatikai fejlesztések és hozzá a szaktudás biztosítása természetesen további terheket rónak az egyébként is nehéz helyzetben lévő építőipari vállalkozásokra. Az építési piac az ilyen irányú költségeket az árakban nem ismeri el, így a vállalkozások sem tudják az e-napló bevezetésének költségeit továbbhárítani a megrendelők felé. Ez az amúgy is alacsony jövedelmezőséget fogja továbbrontani.
Éppen ezért a felmérésben résztvevő vállalkozások 85%-a nagyon fontosnak tartja, hogy valamilyen támogatási rendszer, pályázati lehetőség is kerüljön kidolgozásra. Ez a számítástechnikai feltételek biztosítására, valamint a napló alkalmazásának oktatás keretében történő ismertetésére és használatának begyakorlására biztosíthatna lehetőséget.
A kormányrendelet azon rendelkezéséről, miszerint a fővállalkozó, megrendelő vállalkozó átvállalhatja az alvállalkozójának elektronikus napló vezetését, a válaszadó mikró- és kisvállalkozók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy sajátmagának kell azt továbbra is vezetni. Azon cégek, amelyek élnének ezzel lehetőséggel, sem minden esetben tennék meg ezt. A naplóvezetés átvállalása az alvállalkozó által végzett munkarész nagyságától, a munka átfutási idejétől nagymértékben függhet.
Az ÉVOSZ és a BKIK Építőipari Osztálya fontosnak tartja, hogy több idő álljon rendelkezésre a kötelező bevezetéshez. A felkészülés jegyében a szakmai szövetség és a köztestületi kamarák képzéseket, tájékoztatókat szervezzenek, az eszköz beszerzésekhez pályázati lehetőséget teremtsen a kormányzat, az alkalmazások hatósági ellenőrzéseinél ne a hiányosságok szankcionálására, hanem a megfelelőség elérésére kerüljön a hangsúly.
