Az IVSZ közleménye szerint fontos, hogy augusztustól a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot véleményalkotó és javaslattevő szereppel ruházták fel az informatika és a hírközlés területén (IKT) megalkotásra váró stratégiai döntésekben, ami szintén biztosítéka az iparági kérdések hatékony kormányzati képviseletének.
A közlemény szerint az infokommunikációs iparágban keresletet visszafogó tényező, hogy a magyar kis- és közepes cégek erőteljes költségcsökkentésekre kényszerülnek, s így többek között az informatikai beszerzéseiket is elhalasztják.
Nem segíti az IKT cégeket az sem, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban még mindig nem indultak el az ígért informatikai projektek.
A közlemény kitér arra, hogy átcsoportosítások révén 30 milliárd forintot visszakapott a szakma, így összesen több mint 80 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célokra.
Az IVSZ szerint várhatóan ösztönző hatású lesz a digitális készségek elterjedésére az ősszel tárgyalásra kerülő elektronikus ügyintézésekről szóló törvény is, ami újabb lendületet ad az iparágnak.
A magyarországi elektronikai iparban 75 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, s a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékát állítja elő.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tagvállalatainak körében végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a cégek árbevételüket tekintve rosszabb esetben stagnálásról számoltak be az elmúlt évhez képest, de az innovatív megoldásokat kínáló, szinte kizárólag magyar tulajdonú cégek 6-7 százalékos növekedést is elértek. Az IVSZ közleménye szerint, bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságának megszűnése nem tekinthető pozitív fejleménynek, a nemzeti fejlesztési tárcánál és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban magas szinten foglalkoznak az iparági kérdésekkel.
