Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2013.03.19

Informatika oktatás - Minél korábban, annál jobb?

Vajon felkészültebbek lennének a felsőoktatás informatika szakos hallgatói, ha a középiskolában jóval nagyobb óraszámban nyomnák a tárgyat? Esetleg az alapokat már az általános iskolában a fejükbe vernék? A felsőoktatás szinte minden szakán fontos az it-alapismeretek megléte, a nyitottság az alkalmazásokra – tartja Zsakó László, az ELTE Média és Oktatásinformatikai Tanszékének vezetője. Ugyanakkor a szakmailag nagyon sok anyagot tartalmazó BSc-BA képzésekbe szinte sehol sem veszik be ezeket az alapismereteket, feltételezve, hogy a belépő hallgatók fejében már mind benne van. Ez annyiban jogos, hogy a szükséges ismeretek nem igényelnek egyetemi szintű okítást, azok közép-, sőt egy részük általános iskolában is elsajátítható.

 Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az összes felsőoktatási szakhoz olyan tudás lenne jó, amelyet a gimiben középszintű informatikaérettségivel nyugtáznak. A mérnöki és természettudományi szakokhoz pedig olyan, amelyet az emelt szintű érettségi mér. Ezért lenne a közoktatás az egyik leghatékonyabb motivációs tényező ahhoz, hogy megszűnjön az Európát (is) sújtó it‑szakemberhiány.

Nem az óraszám a lényeg

 A középiskolai it-oktatás révén egyértelműen jobb lenne a hallgatók felkészültsége – véli Juhász István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott adjunktusa is. 1997–2002 között sokkal színvonalasabb és több ismeretet adó informatikai képzés folyt a közoktatásban. Akkor még tanítottak programozást is. A felsőfokú tanulmányaikat informatika szakokon folytatóknak lényegesen több ismeretet kellene megtanítani akár az általános, akár a középiskolában. Ám mivel az informatika ma már nem divatszakma, az informatikatanárok jellemzően nem it-guruk (aki ért hozzá, az nem tanárnak megy), így a tapasztalatok szerint a szabad keretből nem az informatika kap órát.

 Bagó Péter, a PTE tanársegédje szerint viszont alapvetően nem az óraszám a lényeg. Ha az óraszámot megemelik, de minden marad a régiben, akkor nem jutunk előrébb. Megfelelő minőségű informatikaoktatás és számonkérés szükséges. Tudomásul kell venni, hogy ma már az elemi informatikai írástudás része a táblázatkezelő vagy szövegszerkesztő alapszintű ismerete.

A valóság a legjobb tanár

 Ellenvélemény is akad: Kreith Balázs szoftvermérnök szerint az informatika alkalmazott tudomány, és a szoftverek nem igényelnek különleges magyarázatot. Főleg nem ma. Tizenöt éve még meg kellett mindenkit tanítani arra, hogyan lehet kislemezre adatot menteni, és el kellett mondani, hogy a lemezt ne tegyék fel a mágnestáblára. Ma a telefonon megnyomunk egy gombot, és az adat felmegy a felhőbe. Középiskolában együtt tanulunk azzal, aki orvosnak megy, vagy azzal, aki brókernek. Nekik miért kéne tudniuk, hogy a 660 MHz, a raid5, vagy az AES titkosítás mit jelent?

 Charaf Hassan, a BME docense szerint pedig nem az informatikatudás a gond, inkább a természettudományi tárgyakkal van probléma. A matek és a fizika fontosabb, mint az informatika. Az informatikát az egyetem úgyis megtanítja a hallgatóknak.

Következő esemény
2025.05.27 00:00