Az országos felmérés (SZIP mapping) elsődleges célja volt, hogy Magyarország valamennyi (3154) településére vonatkozóan, bel- és külterületen egyaránt (nem lakott üdülők kivételével), utca és házszám szintig, a lakosságra, a vállalkozásokra és közintézményekre vonatkozóan, közhiteles címadatbázis alapján, sávszélesség tekintetében kategóriákra bontva, térinformatikai ábrázolásra alkalmas módon (GEO- koordináták hozzárendelésével) mutassa be Magyarország internet lefedettségének jelenlegi helyzetét
A távlati célokat is figyelembe véve a SZIP mapping a szélessávú internet lefedettségi adatokat négy kategóriában sorolta:
1)az adott végponton nincsen internet ellátás
2)az elérhető hálózatsebesség kisebb, mint 30 Mbps
3)az elérhető hálózatsebesség meghaladja a 30 Mbps-t
4)a végpontra egy szolgáltató önerős vállalást tett
A felmérés a Magyarországon bejegyzett, internetszolgáltatói jogkörrel rendelkező, az NMHH nyilvántartásában szereplő, 2014 decemberében szám szerint 502 szolgáltató közreműködésével, önkéntes adatszolgáltatás alapján történt.
A felmérés első fázisában valamennyi internetszolgáltatóval kapcsolatfelvétel történt, a szükséges adatszolgáltatás érdekében. A szolgáltatói adatközlés-adatgyűjtés teljes folyamata anonim módon történt, az NFM, illetve NGM megbízásából a feladatot végrehajtó eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. a szolgáltatókkal titoktartási megállapodást kötött.
A második fázisban a begyűjtött adatok közzétételére került sor a Lechner Tudásközpont e-Közmű rendszerének felhasználásával, és az intézet aktív közreműködésével. A térinformatikai felületen publikált lefedettségi adatokat bárki megnézhette, és véleményét is közölhette saját - a mapping jelzésétől esetleg eltérő - tapasztalata alapján is.
A nyilvános lakossági konzultációval párhuzamosan a szolgáltatóknak is lehetőségük volt eltéréseket jelezni az adatszolgáltatói WEB- felületen. A szolgáltatói észrevételek igen nagy hányada címeltérés vagy cím azonosíthatatlanság jellegű volt. Ennek elsődleges magyarázata, hogy a mapping input törzsadatbázis funkciót betöltő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) lakcím adatbázis önmagában sem tökéletes pontosságú.
A harmadik fázisban a 2014/61 EU irányelvnek és a Broadband Guideline 2013/C 25/01 útmutatásának megfelelően bekérésre kerültek az adatszolgáltatók három éves fejlesztési tervei. Ez azért volt elengedhetetlen, mert mindazon háztartások, melyek szélessávú internettel való lefedését a szolgáltatók saját tőkéből megvalósított fejlesztéssel az elkövetkezendő három évben tervezik, kiesnek a SZIP projekt szkópjából. Megállapítható, hogy a szolgáltatók a közel 1,1 millió lefedetlen háztartáshoz képest jelentős vállalást tettek, a szükséges hálózatépítések mintegy felét önerőből teljesítik.
Az utolsó fázisban az országos felmérés adatgyűjtési folyamatának végeredményeként előállt adatbázisban még meglévő anomáliák tisztázására és kezelésére is sor került.
A korábbiakban ilyen volumenű és kiterjedésű felmérés Magyarországon még nem történt, így a KIFÜ az elektronikus hírközlési hálózatok teljes felmérésével, a legkorszerűbb térinformatikai megoldás implementálásával hozzájárult a Digitális Magyarország alapkő letételéhez.
