Az április 3-ai esten Pápay György, az intézet igazgatója kiemelte, hogy e témaválasztással jelezni kívánták hosszabb távú céljaikat, azaz a nemzeti kultúránk előtt álló valós kihívások megvitatását és kutatását, magyarán, hogy tevékenységük középpontjába nem a szférát övező botrányokat és szembenállásokat, hanem a globalizációban lehetséges kitörési pontokat állítják.
Fotó: Müller Rolf
A rendezvény felvezető előadásában L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke aggasztónak tartotta hazánk internet penetrációs adatait, főleg, ha azt a nemzetek közötti versenyhelyzetben értelmezzük, ugyanakkor kiemelte a felhalmozott értékeink digitalizálásának nemzetstratégiai fontosságát, a Kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megteremtésében játszott jelentős szerepét. Továbbá fontos nemzetbiztonsági szempontnak nevezte, hogy a tárolás és a tartalomfejlesztés magyar kézben legyen. Előadásának második felében az állami szerepvállalás lehetőségeit vázolta az e-könyv piac területén, kitérve a jogtisztaság megteremtésére, a megőrzésre, a nem oly régen kisebb fajta vihart kavart kötelespéldány kérdésre, illetve a lehetséges támogatási formákra. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az áfa csökkentést nem gazdasági szempontok miatt vetette el a kormányzat, hiszen Magyarországon nagyon kis piaci szegmensről van szó (2012-ben kb. 100 milliós volt a forgalom a hangos könyveket is beleértve), hanem az EU-s irányelvek akadályozzák az adótartalom leszállítását (hazánkban az e-könyv továbbra is 27 százalékos, míg a nyomtatott könyv 5 százalékos áfa körbe tartozik). A támogatásokat épp ezért ‒ az értékterjesztés és az értékteremtés jegyében ‒ inkább kommunikációval, illetve a kulturális elosztórendszereken keresztül látják megvalósíthatónak, ami a digitális olvasás propagálását, valamint az online lapok, tartalomfejlesztések megkülönböztetett anyagi dotációját jelenti.
Az előadást követően a civil és a kiadói oldal megszólaltatására került sor. A terület általános helyzetétéről Farkas István, az Egyesülés az e-könyvekért egyik alapítója elmondta, hogy meglátása szerint a kulturális termékek előállítói még mindig nem ismerték fel a digitális megjelenés jelentőségét, ezzel szemben Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője épp a hozzáállásban történt pozitív irányú elmozdulást hangsúlyozta, ám azt ő is jelezte, hogy a kisebb kiadók forráshiány miatt csak fokozatosan tudják átalakítani profiljukat. A digitalbooks.hu stratégiai vezetője, Székffy Tamás a kereskedelem jövője szempontjából azt tartotta lényegi kérdésnek, hogy az érdeklődés párosul-e a vásárlói szándékkal. A március elején zajlott e-könyv hétről, amely díjmentes letöltésekkel csábította az olvasókat, egyaránt megállapították, hogy az akció nem az „ingyenességet” tudatosította, sokkal inkább a kiadókra terelte a figyelmet, bár tény, hogy a fogyasztói oldalon létezik egyfajta beidegződés, ami – a filmek és zenék illegális letöltéséből táplálkozva ‒ az elektronikus könyveket a fizetés nélküli kategóriában sorolja, ám ezen mindenképpen változtatni kell.
A jogi szabályozás és kereskedelem kapcsolatát feszegetve Földes László nem a magas áfa kulcsban látta a fő problémát, sőt a külföldi piaci szereplők (pl. amazon.com) megjelenését sem vélte veszélyesnek, sokkal inkább a potenciális vevőkör elérésének, szélesítésének eszközeit hiányolta, amelyre jó példa lehetne akár a tankönyvek egy részének digitális megjelentetése is. Székffy Tamás ugyancsak sürgette a nincs tartalom – nincs terjesztés ‒ nincs vásárlás ördögi körfogásának felszámolását. Farkas István e tekintetben az állami, vagy a multinacionális tőkeinjekció jótékony hatásait ecsetelte, mindemellett a kiadók és a terjesztők közötti bizalmi válságot is a költséghatékonyságot akadályozó tényezők közé sorolta, majd felvetette a kölcsönözhetőség és az előfizetési konstrukciók vonzerejét. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a bevezető előadásban szóba hozott kötelespéldány tervezetnek az elektronikusan létrejövő szellemi értékeinkre vonatkozó archiválási szándékát senki nem vitatja, de mivel az komoly költség- és munkaigénnyel járó kötelezettséget ró a könyves szakmára, hosszabb társadalmi vitát vártak.
A különböző érdekek tisztázása szempontjából hasznos lett volna a politikai, a civil és a szakmai szféra mellett az alkotói oldal egy képviselőjének asztalhoz ültetése, de az est legfontosabb üzenete így is élesen kikristályosodott: az ismeretterjesztés, vagy miként egy hozzászólásban elhangzott „az e-könyv mellett kibontakozó mozgalom” fontossága.
