Ha valaki jól érettségizik, az jó felvételit jelent; ez 400 pont feletti lehetőséget nyújt – emelte ki Balog Zoltán, hozzátéve, hogy a 16 kiemelt szak a szakok összesen 2 százalékát teszik ki. Példaként az andragógia szakot emelte ki a miniszter, és azt mondta, több olyan szak is van, melyek egyébként szükséges tudást adnak, de lehet, hogy csak másoddiplomás képzésben lenne értelmük.
A lényeges szakok közül mindössze két olyan szak van - a jogász-, illetve a közgazdászképzések -, melyre ma Magyarországon felelőtlenség államilag finanszírozott helyet adni – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.
Mint mondta, akik maguk finanszírozzák a képzést, hamar el tudnak helyezkedni és vissza tudják fizetni a költségét.
Azt a bizalmatlanságot, ami a diákhitel fogalma körül kialakult, azzal próbálta a kormányzat oldani, hogy a kapuk nyitva vannak, és a jó teljesítmény automatikusan államilag finanszírozott helyet jelenthet.
Balog Zoltán közölte: a pénteki egyeztetésen a diákokkal szót ejtettek a hallgatói szerződésekről is. Ezek arról szólnak, hogy olyan országban kellene élnünk, ahol, ha valaki kap valamit a közösségtől, az államtól, az adófizetőktől, azért tartozik valamivel – fejtette ki.
Balog Zoltán azt mondta: maga is tanult több évet külföldön, és a kormány nem azt szeretné, hogy a tanulók ne menjenek ki más országokba, hanem azt, hogyha külföldre távoznak és lényegesen nagyobb jövedelemre tesznek szert, akkor elvárható, hogy fizessék vissza a képzési költség arra az időre eső részét, melyet a magyar adófizetők fizetnek. Azt mondta, erről szól az új magyar alaptörvény is: szabadságról és felelősségről.
A hallgatói szerződésekből „nem engednek”, de arról, hogy mi is legyen benne pontosan, és hogy a diákok hogyan tudják a szabályozást elképzelni, még tárgyalnak. A diákok is elismerik, hogy tartoznak valamivel, ha részt vehettek az ingyenes felsőoktatásban – mondta.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a diák egy különös műfaj, és mivel gyermekei is diákok, ismeri ezt a világot, komolyan kell venni őket.
A diákvilágban az az élmény, hogy valamit meg tudok változtatni, fontos és sokat lehet belőle tanulni – fejtette ki.
Balog Zoltán hangsúlyozta: a „balhé” (amelyben ugyanakkor szerinte „voltak értelmes tiltakozások és kritikák”) akkor robbant ki, amikor még semmiféle kormánydöntés nem született meg, igaz, voltak javaslatok a kormány előtt, amelyek kiváltották az ellenállást.
Bízik benne, hogy ha nem is a jövő héten, de a rákövetkező héten lesz megegyezés a diákokkal. A hallgatói szerződéseket a szeptemberben kell aláírni, a jelentkezések most indulnak be, az pedig, hogy hány ponttal lehet bejutni a szakokra, az egyetemi kapacitás függvényében május-június környékén derül ki – fejtette ki.
