Emellett a résztvevők 34 százaléka a szabadsága alatt is gyakran dolgozik, bár ebben éles eltérés van a korcsoportok között. A 18-29 éveseknek 29 százaléka, az 50-69 éveseknek viszont 40 százaléka dolgozik szabadsága alatt.
Lakóhely szerint is változik a munkaidőn túli munkavégzés mértéke. A falun élő internetezők csaknem kétszer akkora arányban (48 százalék) folytatják keresőtevékenységüket szabadnapjaikon, mint a fővárosiak (27 százalék). A céges levelezés esténkénti vagy hétvégi követése a megkérdezettek 31 százalékára jellemző.
A Kutatópont felmérése szerint a gyakori internetezők többsége esetében sem az egészségi állapot, sem pedig a családi élet nem élvez feltétlenül elsőbbséget a munkahelyi kötelezettségekkel szemben, sokan betegen is dolgoznak (67 százalék), minden második közülük pedig családi és baráti programjait is háttérbe szorítja, ha munkája úgy kívánja.
A szeptember 19. és 24. között készült felmérésben a hivatalos munkaidő alatt végzett egyéb tevékenységeket is vizsgálták. Az eredmények szerint munkaidőben nem ritka a magánjellegű ügyek intézése (21 százalék), a magáncélú e-mailezés (28 százalék) vagy telefonok lebonyolítása (31 százalék) sem.
Bár manapság számos munkafolyamatnak elengedhetetlen része a közösségi oldalak látogatása, valamint az ilyen oldalakon végzett információgyűjtés, reklám, marketing- vagy egyéb kereskedelmi célú tevékenység, a válaszadók csaknem ötöde (19 százalék) magáncélból csatlakozik ezekhez a portálokhoz. A megkérdezettek ötödénél (22 százalék) fordul elő, hogy olvas (könyvet, blogot, újságot) munka helyett, míg minden tizedik válaszadó esetében a számítógépen vagy okostelefonon folytatott játék megy a munka rovására - szűrte le felmérésében a Kutatópont.
