Az új módszertan már nem a bruttó hazai termék (GDP) alapján számol, hanem a bruttó hozzáadott értéket (GVA – Gross Value Added) veszi figyelembe. Az GDP-alapú módszertan figyelembe veszi az ágazati adók és támogatások egyenlegét is, ami a szektoron belül például a távközlést sújtó különadók miatt erőteljesen torzító hatású. Még az új módszertan sem tud teljes képet adni a hazai digitális gazdaságról, mert a nem infokommunikációs cégek IKT jellegű tevékenységét csak korlátozottan tudja mérni, de a kutatók szerint még így is jóval valósabb képet mutat, mint a korábbi nézőpont.
A két módszertan közti különbség már a sarokszámoknál is szembeötlő. A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és multiplikátor hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket hozott létre, a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százalékát, valamint az ágazatban foglalkoztatottak száma 311 ezer fő, az összes foglalkoztatott 11,5 százaléka.
A Századvég az új számítási elvekkel a hazai digitális gazdaság ennél jóval nagyobb súlyát mutatta ki. A digitális gazdaság évi 4250–4830 milliárd forinttal a teljes GVA 18,6-20,1 százalékát, azaz nagyjából ötödét adja. Ebben a szegmensben dolgozik a foglalkoztatottak csaknem 15 százaléka, összesen mintegy 400 ezer ember.
Az IKT szektor a magyar export 8,3 százalékát fedi le. Utóbbin belül a gyártáshoz kapcsolható kivitel drasztikus visszaesését kellően ellensúlyozni tudta a szolgáltatásexport dinamikus növekedése.
A szektor a K+F-re fordított költésből több mint 10 százalékkal részesedik, ennek alapján ágazati szinten a legtöbbet fordítja a hazai gazdaságon belül kutatás-fejlesztésre. A mutatók az egyes kutatási elemekben elérhető legfrissebb KSH adatok alapján készültek, így a GVA-ra, a foglalkoztatottságra és a K+F költésekre vonatkozó számok a 2013-as, míg az export számok a 2014-es állapotokat tükrözik.
Ami a foglalkoztatottságot illeti, az IVSZ változatlanul fontosnak tartja kiemelni, hogy az ágazatban továbbra is legalább 10 ezer betöltetlen álláshely van. Ez a helyzet abban az esetben súlyosbodhat, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak kedvező irányba.
"Ezen a téren sokat tehet az állam, illetve általában a politika" – fogalmazott Both Vilmos. Elismerte, hogy a foglalkoztatással, illetve az oktatással kapcsolatos jelenlegi stratégiai irányok egyelőre épp ellenébe mennek a kívánatosnak. Mint ismert az iparpolitikában a kormány egyfajta európai összeszerelő nagyhatalmi pozíció elérését tűzte ki célul, míg a közoktatásban az elmúlt néhány évben végrehajtott "reformok" hátrébb sorolták a digitális írástudáshoz szükséges ismeretek elsajátítását.
Az IVSZ és a Századvég szakértői szerint vannak biztató jelek a közigazgatásban, már csak a megfelelő hívószavakat kell megtalálni ahhoz, hogy a megfelelő döntési szintekre is eljusson az üzenet.
