Neelie Kroes alelnök így nyilatkozott: „A nyilvános konzultáció sokféle reakciót váltott ki. Ennek köszönhetően a Bizottság megismerhette a konzultációban részt vevő érdekeltek széles spektrumot átfogó nézeteit. Örömmel várom az eszmecsere folytatását a találkozón, amely tovább fogja gazdagítani a hálózatsemlegességgel kapcsolatos munkánkat.”
A nyilvános konzultáció június 30-tól szeptember 30-ig tartott. A Bizottság olyan témákba kívánt alaposabb betekintést nyerni, mint az internetes forgalom szabályozása, az átláthatóság, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos kérdések, illetve az új uniós hírközlési szabályok megfelelősége. A főbb megállapítások az alábbiak:
-
A 2009-ben elfogadott módosított uniós hírközlési keretrendszer (lásd: MEMO/09/568) a közvélemény szerint biztosítja a hálózatsemlegességgel kapcsolatos kérdések rendezéséhez szükséges alapeszközöket. A válaszadók nagy többsége szerint az uniós hírközlési szabályok eredményességét addig nem lehet vizsgálni, amíg ez a keretrendszer tagállami szinten ki nem épül és alkalmazásra nem kerül.
-
Egyetértés van abban a tekintetben, hogy a hálózatok biztonságos és hatékony működtetésének alapvető, elengedhetetlen része a forgalomszabályozás. Egyes válaszadók azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ennek az eszköznek a révén előnyben lehet részesíteni egyes szolgáltatókat másokkal szemben. Az adatcsomag-ellenőrző szoftver kapcsán felmerülnek adatvédelmi kockázatok is.
-
Számos válaszadót aggaszt az, hogy az internettel kapcsolatos új üzleti modellek hálózatsemlegességi gondokat okozhatnak a jövőben, ezért felkérték a Bizottságot az ún. „best effort” (megkülönböztetésmentes) internet, illetve a „menedzselt szolgáltatások” fogalmának egyértelmű elkülönítésére.
-
Az uniós hírközlési szabályozó hatóságok testülete, a BEREC olyan diszkriminációs problémák esetleges felmerülésére figyelmeztetett, amelyek versenyellenes hatásúak lehetnek, illetve hosszabb távon az innováció és a szólásszabadság szempontjából károsan befolyásolhatják az internetgazdaságot, és az átláthatóság hiánya miatt a fogyasztóknál bizonytalanságot okozhatnak.
-
Az ipari szereplők általában elégedettek a jelenlegi piaci struktúrákkal, egyes tartalomszolgáltatók azonban attól tartanak, hogy az árképzési mechanizmusokban – pl. a tartalomszolgáltatás megfizettetésében – eszközölt változtatások az innováció megadóztatását vonhatják maguk után.
-
Az internetes telefonszolgáltatások (vagyis az internetprotokollra épülő hangátvitel voice over internet protocol, VOIP) blokkolása, valamint az internetes oldalak sávszélességének szabályozása számos válaszadóban aggodalmat váltott ki.
A válaszok között kevés olyan volt, amely szolgáltatásminőségi alapkövetelmények meghatározását tartotta volna szükségesnek a jelenlegi szakaszban, a válaszadók ugyanakkor egyértelműen támogatták azt, hogy az iparág egészére érvényes átláthatósági szabványokra van szükség a fogyasztói döntések megalapozottá tételéhez. Sokak véleménye szerint az átláthatóság önmagában nem jelent megoldást az összes hálózatsemlegességi problémára, különösen akkor, ha az internetszolgáltatók közötti váltás korlátokba ütközik.
Előzmények
A 2009-es uniós hírközlési reformcsomag (lásd: MEMO/09/568) keretében a Bizottság kötelezettséget vállalt az internet nyitottságának és semlegességének alapos vizsgálatára, és az aktuális helyzetről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az európai Miniszterek Tanácsának. A bizottsági jelentésre való felkészülés részeként idén nyáron került sor a „Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában" elnevezésű konzultációra, amely 3 hónapig tartott.
A konzultáció elemzése és a válaszok megtalálhatók az alábbi oldalon:
http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/public_consult/index_en.htm
Forrás: EU Bizottság
(KOF)
