Hatalmas érdeklődés előzi meg a kaliforniai Stanford Egyetemen az ősz folyamán induló ingyenes, mesterséges intelligenciával foglalkozó online kurzust. A Szilícium-völgyből érkező két vezető szakértő előadásaira több mint 58 ezer diák jelentkezett a világ különböző részeiről - így ez az "osztály" majdnem négyszer akkora lesz, mint a Stanford teljes hallgatói létszáma.
A tanfolyam egyike annak a három, a Palo Altó-i egyetem számítástechnikai részlege által kísérleti jelleggel indított tanfolyamnak, amelyek célja a technológiai ismeretek és készségek kiterjesztése az elit intézmény határain túlra, vagyis az egész világra. Az online hallgatók részvételét nem ismerik el ugyan Stanford-minősítésekkel vagy kreditekkel, de a többi online hallgatóval összehasonlítva értékelik őket, és a tanfolyam elvégzését az egyetem oklevéllel tanúsítja.A kurzushoz a hallgatóknak magasabb szintű matematikai tudásra van szükségük a lineáris algebra és a valószínűségszámítás területén, de nincs korlátokhoz kötve az online részvétel. Az eddigi - több mint 175 országból regisztráló - jelentkezők között a középiskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható.
A két oktató, Sebastian Thrun és Peter Norvig, a világ talán legismertebb mesterségesintelligencia-szakértői. 2005-ben a Stanford diákjaiból és oktatóiból álló, Thrun vezette csapat egy olyan robotautót épített, amely több mint 210 kilométernyi távolságot járt be a kaliforniai sivatag útjain, az utóbbi időben pedig ő irányította azt a titkos Google-projektet, amelynek keretében járműveik eddig mintegy 160 000 kilométert tettek meg a kaliforniai közutakon - emberi közreműködés nélkül. Norvig korábban az amerikai űrkutatási hivatalnál, a NASA-nál dolgozott, most a Google kutatási igazgatója és a mesterséges intelligenciáról szóló egyik legjobb tankönyv szerzője.
Maguk a számítógép-tudósok is bizonytalanok annak megítélésében, hogy miért éppen a mesterségesintelligencia-tanfolyamnak sikerült ekkora közönséget vonzania. Thrun elmondta a The New York Timesnak, hogy idén nyáron egy spanyolországi tudományos konferencián már igyekezett felkelteni az érdeklődést, de akkor mindössze 80-an regisztráltak. Nemrégiben viszont egy e-mailben elküldte a tanfolyamot meghirdető közleményt Carol Hamiltonnak, a mesterségesintelligencia-szövetség ügyvezető igazgatójának, aki továbbította a címlistáján szereplőknek, és innen kezdve szinte vírusként terjedt a hír.
A két oktató szerint ihletőleg hatott rájuk Salman Khan, a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) végzett villamosmérnök, aki 2006-ban nonprofit szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy az általuk készített különböző témájú video-oktatóanyagokat a YouTube révén a diákok a világ minden tájáról elérhessék. A mostani elképzelés is hasonló: azáltal idézni elő változást a világban, hogy a tudás korábban elérhetetlen helyekre is eljusson.
A rendelkezésre álló nagy sávszélességű internetszolgáltatás gyors növekedése - a legkülönbözőbb interaktív szoftverekkel kiegészülve - a kísérletezés új hullámát indította el az oktatásban. Így például a Khan Akadémia, amely elsősorban a főiskolákra és a középiskolákra koncentrál, szándékosan igyekszik megfordítani az iskolai és a házi feladatok közötti kapcsolatot: a diákok otthon megnézik az előadásokat, majd együtt dolgoznak a kérdés megoldásán a tanteremben, ahol a tanárok egyenként segítik őket.
A Stanford oktatói arra összpontosítottak, hogy sikerüljön meghaladni a korai internetes oktatási erőfeszítéseket, amelyek gyakran kimerültek abban, hogy az előadások anyagát online videók formájában közreadták, és csak kevéssé motiválták a diákokat a tanfolyam fő témáinak elsajátítására.
A mostani három online kurzus streamelt videókat és interaktív internetes technológiákat egyaránt alkalmaz a tesztekhez és értékelésekhez, jóllehet ezekről korábban azt állították, hogy csak kisebb csoportok céljaira alkalmasak egyetemi előadótermekben. Tavaly például a Bevezetés a mesterséges intelligenciába című tárgynak 177 hallgatója volt.
A két további kurzus közül az adatbázis-kezelő szoftverek alkalmazásába bevezető tanfolyamot a Palo Altó-i intézmény számítástechnikai részlegének elnöke, Jennifer Widom tartja, a gépi tanulás előadója pedig Andrew Ng lesz. Widom előadásainak anyagát még a nyáron vette fel, és tantermi körülmények között, kisebb csoportokban használja majd. Eltérően a mesterségesintelligencia-tanfolyamtól, a hallgatók feladat-végrehajtásának összehasonlítása csak az online körre terjed ki, és ebben a Stanford diákjai nem szerepelnek.
És vajon hogyan lesznek képesek a mesterséges intelligenciát oktatók értékelni 58 000 diák munkáját? Norvig szerint erősen támaszkodnak az elérhető technológiákra: egy, az Amazon felhőrendszerében futó alkalmazás véleményük szerint képes eleget tenni elvárásaiknak.
A Google moderátorszolgáltatását használják majd, amelynek révén a diákok megszavazhatják, hogy melyik legyen az a kérdés, amelyikre akár online chat vagy videó formájában is lehet válaszolni. Mindez a vizsgák személyre szabhatóságában is segít, a minimálisra szorítva le az esetleges visszaélések lehetőségét. Az oktatószoftver egy részét a Know Labs fejlesztette - egy olyan vállalat, amelynek elindulását Thrun segítette.
Bár a három tanfolyamot kísérleti jellegűnek harangozták be, a kutatók azt várják, hogy általában az egyetemi előadások is szélesebb körhöz jutnak el az interneten keresztül. Widom elmondta, hogy miután a Stanford-kurzusok szabadon elérhetővé válnak, egyaránt elképzelhető együttműködés és verseny is más főiskolákkal és egyetemekkel. Egy kisebb főiskolának lehet, hogy nincsenek meg az oktatói egy adott kurzus elindításához, de kiegészítheti kínálatát a híres kaliforniai intézmény előadásaival.
Még a Stanfordon belül is vita folyt arról, hogy a kurzusok szabaddá tétele nem jelent-e veszélyt az egyetem működésére, hiszen igencsak magasak a tandíjai. Thrun nem osztja ezt az aggodalmat: mint kifejtette, sokkal inkább abban érdekelt, hogy a Stanford-féle tudást kivigye az intézmény falain túlra, hiszen erre a fejlődő világban hatalmas az igény.
Hal Abelson, az MIT-n dolgozó számítógép-tudós szerint - aki 2002-ben egy korábbi generációs oktatási kínálat kidolgozásában segített - a Stanford kurzusai jelzik, hogy milyen hatalmas ütemű az online világ fejlődése. - Az ötlet, hogy nyitottá kellene tenni az oktatási tartalmat, 10 évvel ezelőtt még meglehetősen kockázatosnak számított. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy nagyon konzervatívnak kell maradnunk - idézte fel az amerikai lapnak nyilatkozva. - Most viszont az a kérdés, hogyan lehet uralni valamit, ami minden korábbinál erőteljesebben épít az interaktivitásra és az együttműködési képességre. Az elkövetkező négy vagy öt év során egy sor új modellel találkozunk majd - mondta.
Varga János
