Senkit sem kerül el
Napjainkban minden vállalkozás használ digitális eszközöket, amelyek a napi tevékenység szerves részét képezik. A vállalatok működését és fejlődését nagy mértékben segítik az egyre gyorsabban fejlődő IoT-megoldások, amelyek száma 2017-ben meghaladta a 20 milliárdot.
Az egymással összeköttetésben álló eszközök miatt viszont a rendszer könnyebben megtámadható, így a hatékony védekezés kulcsfontosságú. A McKinsey adatai is alátámasztják a megfelelő és átfogó kibervédelmi stratégia szerepét. A mutatók szerint évente átlagosan 100 milliárd sornyi szoftverkódot kellene megvédeni a kiberbűnözőktől, a hackerek azonban ezalatt 120 millió új rosszindulatú programot (malware-t) alkotnak meg.
A cégvezetők rémálma
A PwC tanulmánya szerint a cégek egyre több pénzt fordítanak a támadások kivédésére. Csak a nyugat-európai vállalatok 2018-ban várhatóan több mint 25 milliárd dollárnyi összeget fordítanak majd kibervédelemre.
Az óvintézkedés megalapozott, hiszen a betörések során a hackerek olyan adatokat szerezhetnek meg, amelyek negatívan befolyásolhatják a bevételt vagy a vállalat hírnevét, hozzáférhetnek rendszereszközökhöz (levelezés, vírusvédelmi programok stb.) de kihasználhatják a felhőalapú adattároló rendszerek sérülékenységét, vagy fizikai károsodást tudnak okozni a gépekben. Ez azonban csak pár lehetséges károkozási lehetőség a számtalan opcióiból.
Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe, amely gondolkodásbeli átállást igényel.
Világossá kell tenni, hogy a kibervédelmi intézkedések miatt nem lesz bonyolultabb használni a termékeket és a szoftvereket, illetve, hogy a biztonság megteremtése nem csak az IT-osztály feladata. Ehhez pedig biztonsági tréningekre van szükség.
