Tanulmányukban leírják egy általuk kreált biológiai számítógép modelljét, amely képes nagyon gyorsan feldolgozni az információt, ehhez a masszív, elektronikus szuperszámítógépekhez hasonlóan párhuzamos számítási rendszereket használ. A különbség, hogy a modell jóval apróbb a jelenlegi szuperszámítógépeknél, kevesebb energiát igényel, és az összes élő sejtben jelenlévő proteineket veti be a működéshez.
Nicolau szavai szerint nagyon komplex hálózatot sikerült megalkotniuk nagyon apró területen. Az ötlet megvalósításán bő egy évtizeddel ezelőtt kezdett el fiával dolgozni, majd később csatlakoztak hozzájuk német, svéd és holland kutatók. A modell bio-szuperkomputer geometriai modellezés és mérnöki tudás összevetésével jött létre, egyúttal az első lépés, ami bizonyítja, hogy egy ilyen típusú biológiai szuperszámítógép valóban működhet.
Az emberi sejteket energiával ellátó adenozin-trifoszfát (ATP) kutatók szerint talán a jövő szuperszámítógépeinek is hasonlóképpen segédkezet nyújthat. A felfedezés utat nyithat a könyv méretű, biológiai szuperszámítógépek megalkotása előtt a Dan Nicolau vezette nemzetközi kutatócsapat szerint. Minderről a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számolnak be.
