A kormány pedig azt szeretné, hogy ennek a változásnak minden magyar állampolgár részese legyen: mindenki rendelkezzen elérhető, megfizethető internettel, valamint a digitális írás és olvasás képességével.
E célok elérése érdekében több esetben az uniós ütemterveknél is gyorsabb infrastruktúrafejlesztés zajlott Magyarországon, az internet áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentették, valamint bevezették a digitális jólét alapcsomagot, amelynek köszönhetően a szerény anyagi körülmények között élők is jó minőségű internetszolgáltatáshoz juthatnak – sorolta a miniszterelnöki biztos.
Hozzátette, 2016-ban a magyarok 73 százaléka volt rendszeres internethasználó, tavaly ez az arány már 79 százalékra bővült, ezzel pedig Magyarország szinte elérte az európai uniós átlagot.
Jeneiné Rubovszky Csilla, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri biztosa arról beszélt, hogy Magyarországon egyre nő az idősek aránya, és közülük sokan egyedül, magányosan élnek. Erre a kihívásra szerettek volna reagálni a program elindításával – mutatott rá.
Kitért arra, a program előtt végzett szükségletfelmérés eredménye szerint az idősek számára a legfontosabb az egészség és a biztonság megőrzése, valamint a magány enyhítése.
A program mindhárom igényt kielégíti, hiszen az idősek az interneten keresztül tarthatják a kapcsolatot rokonaikkal, ismerőseikkel, bekapcsolódhatnak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) online bűnmegelőzési konferenciáiba, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kifejlesztett számítógépes játékokkal megőrizhetik szellemi frissességüket is – ismertette Jeneiné Rubovszky Csilla.
