A kiállítók adatbázisát áttanulmányozva kevés adathoz lehet jutni, egy adatsor van, ami lekérdezésekkel kinyomozható, és valamennyire jellemzi a vásár célcsoportjait. A 858 kiállítóból 150 nevesítette (nem egyszeres választással) az óvodai, iskola előtti foglalkozásokat működési területébe (early education), 501 az általános iskolát, 529 a középiskolát, 317 a továbbképzéseket, 379 a felsőoktatást és 270 a SEN jellegű oktatásokat (special education needs).
Az igazán kiforrott területek
· az iskola működését támogató folyamatmenedzsment rendszerek (iskolai működés, osztály szintű működés, diákok bevonásával megvalósuló működés), ezek magas fokú automatizációkkal (automatikus órarend, jegyek, értesítések, megosztások), látványos felhasználói felületekkel, számos esetben gamifikált rendszerekkel igyekeznek kitűnni konkurenseik közül,
· illetve a hardveres megjelenítő rendszerek – különféle interaktív táblák, 3D és más holografikus megjelenítők, látványos képernyők.
Ezeken a területeken innováció még nem igazán figyelhető meg, annál inkább magas szintű profizmus, kiforrott tapasztalat. A folyamatmenedzsment rendszereknél az adott rendszer Magyarországon való applikálása túlmutat az egyszerű fordítás feladatán, iskolarendszeri és osztályzási testre szabás is szükséges. A hardveres megjelenítő rendszerek beszerzése anyagi kérdés csupán, figyelembe kell venni azt is, hogy a megjelenítést biztosító gép kapacitása tegye lehetővé az ilyen szintű vizualizációt.
Fontos elem, hogy a bemutatott iskolai, vagy osztály szintű működést támogató rendszerek mindegyike folyamatos és stabil internetkapcsolat esetén nyújt megbízható szolgáltatást.
A fenti technológiai korlátoknál fontosabb tényező az, hogy ezen rendszerek használata a rendszert kiválóan és magabiztosan használó, motivált tanárok esetében hozza meg sikerességét, ők számítanak a rendszer működtetőinek felfelé és lefelé is, ha nem érdekeltek az apró plusz funkciók kihasználásában, a folyamatos aktivitásban, a folyamatmenedzsment rendszerek lényegi segítő funkciói kihasználatlanok maradnak, ekkor viszont teherré válik. Az előadások, tudásátadó szemináriumok is mind azt célozták, hogy a rendszerek kihasználtsága és aktivitása minél magasabb legyen – hiszen csak ekkor adják ki funkcionalitásukat. Ha a rendszernek csak 1-2 fő modulja van használatban, azok jellemzően pont megoldhatók más szoftverekkel is.
A fentieknél jóval több innovációt tartalmazó, és a jövő trendjeit jellemző területek a robotika/építés és a kollaboratív tanulás.
Az első területbe az olyan kiállítókat és megoldásokat sorolom, melyek valamilyen kézzel fogható megvalósítást állítanak a középpontba (robot építése, programozása, számítógép építése, összerakása). A különböző modulokból való építkezés véleményem szerint meghatározó trend lesz. Logikusan látszó előnyei, hogy aktiválja a diákokat, a fizikai térben is látható sikert ad, az építés során a tudás több szinten is növekszik stb. Piaci szempontból is látszik az előny, hatalmas beszállítói kapacitásokat generálhat egy ilyen trend a jövőben, mind az új-, mind a pótalkatrészek terén. Javasolt ezért már egy ilyen trend kezdetekor az open hardware irány felé elmozdulni, legalább oktatási stratégia szintjén.
A második területbe az olyan megoldások sorolhatók, melyek online megoldásokkal, közösségi média működés alapúan a diákok bevonását, kollaboratív tanulását segítik. Itt nem arról van szó, amikor egy folyamatmenedzsment szoftverben a diáknak is van visszajelzési lehetősége, hanem amikor egy csoport (maximum egy mentor segítségével) bővítheti tudását. Ezen a területen a technológia rész kiforrott, a működés, a motiváció és a kontroll már kevésbé. A trend fontos, két egymástól távol álló célcsoportban is javíthatja a tanulás sikerességét: a fejlett országok felsőoktatásban és egyéni képzésekben résztvevő diákjai, akiket az együttműködés motiválhat, illetve a fejlődő országok tanulói, ahol a tanári jelenlétet sokszorosan ki kell egészíteni (itt nyilván technológiai gátak is vannak).
