Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy sok példány eladatlan marad, ami komoly fejtörést okoz a kiadóknak, hiszen a felesleges készletek is jelentős költségekkel emésztenek fel.
A nagy nemzetközi kiadók ezért is kezdtek el gondolkozni a digitális átállásban, mert ezzel a megoldással a kiadványok rövid átfutási idő alatt (48 – 72 óra) legyárthatóak. Nem kell a központilag kinyomtatott könyveket világszerte kiszállítani, és ezzel jelentős raktározási, illetve szállítási költségekbe verni magukat. A gyors digitális nyomtatás révén jelentősen faraghatnak a kiadásaikon.
Magyarország a digitális áttörés előtt
Az inkjet technológiás digitális nyomtatásban élen járó Xerox is számol a nemzetközi trendekkel – a hazai piacon is.
A KSH statisztikái alapján bár a magyar könyvpiacon folyamatosan több könyvet adnak ki, viszont a példányszámok csökkenek. Míg 2000-ben összesen 9 ezer 592 cím mellett közel 37 millió kötet látott napvilágot, addig 2015-ben 12 ezer 953 címmel találkozhattak az olvasók a boltokban, de ezekből összesen már csak 29 millió darabot gyártottak.
Szemléletes adat, hogy az egy címre jutó példányszám 3.856-ról, 2230-ra csökkent, ami 33 százalékos visszaesést mutat az elmúlt évtized alatt.
Ennek megfelelően a nyomdák számára az egyik opció a gazdaságos működésre az, ha fejlesztik a technológiájukat és az inkjet nyomtatást is beemelik a szolgáltatásaik közé. Ennek köszönhetően ugyanis rövid határidővel, a kis példányszámú könyvek elkészítését is vállalhatják. Ezzel egy új piac is megnyílna a vállalkozások előtt, amely idehaza még bőven tartogat terjeszkedési lehetőségeket.
Az inkjet technológia nem csupán a könyvnyomtatás terén kínál üzleti előnyöket. A magazinok, transzpromo nyomtatványok készítésében is bővítheti a nyomdák termelékenységét, szolgáltatási palettáját. A technológia másik nagy előnye, hogy könnyen elsajátítható a kezelése, és egyszerű a működtetése.
