Az IVSZ az elmúlt hetekben a kormánynak javaslatot tett arra, hogy kössön stratégiai megállapodást a hazai szoftverexportőrökkel, egyben az innováció motorját jelentő hazai KKV szektor képviselőivel. Az IVSZ célja egy kormányzati támogatási csomag biztosítása az érintett vállalkozások számára.
A hazai, mintegy 1 000 milliárd forint értékű exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki a szoftver és IKT szolgáltatás export. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéknek minősül. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. A szektor hozzáadott érték teremtő képessége tehát kiemelkedően magas.
A stratégiai megállapodás a hazai IKT szektorban foglalkoztatottak aránya alapján is indokolt. Ez mintegy 150 000 főt jelent, így Magyarország e területen a harmadik helyen áll az Európai Unió országai között. Ezen belül a szoftverexport területére vonatkozó foglalkoztatás meghaladja a 10 000 főt. Miután nagy munkaintenzitású tevékenységről van szó, a szektor igen jelentős további foglalkoztatási lehetőséget rejt magában. Az IVSZ álláspontja szerint a szoftverexport piac további növekedése a hazai export volumenét a lehető legkisebb ráfordítással lenne képes tovább növelni.
A megbeszélésen hangsúlyos szerepet kapott az „agyleszívás”, friss diplomás IT-szakembereink elvándorlásának a gazdaság egészére gyakorolt negatív hatása. A már egyébként is meglévő súlyos szakemberhiányt tovább erősíti ez a sajnálatos tendencia. A szakemberhiány gátolja a multinacionális cégek azon törekvését, hogy termékeik gyártását a kulturális nehézségek miatt a távol-keleti térségből régiónkba hozzák vissza. Az IVSZ a közeljövőben egy kutatási projektet kíván indítani az elvándorlás okainak feltárására és javaslatokat tesz a folyamat megállítására. A Szövetség továbbra is minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja az IT-szakma népszerűsítését és a mérnöki létszám növelését.
Szövetségünk november 20-án – az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás elfogadásának másnapján – kezdeményezte a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások informatikai eszközei fejlesztésének támogatását. A NAV és a pénztárgépek között előírt online kapcsolat kiépítése átfogóbb informatikai modernizációt is eredményezhet. De csak akkor, ha nem, vagy nem csak a vállalkozásoknak kell viselni a beruházással járó anyagi terheket.
Javaslatunk szerint ezért az érintett mikro-, kis és közepes vállalatok számára a kormányzatnak Európai Uniós közösségi forrásból, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében cégenként 100,000-500,000 forintos vissza nem térintendő támogatást kellene biztosítani. Becslésünk szerint egy ilyen támogatási program mintegy 100 000 vállalkozást érinthet.
Véleményünk szerint a támogatás sikerének alapja az egyszerű és gyors lebonyolítás, amelyre online regisztrációs jelentkezést és elbírálást, és hasonló teljesítési ellenőrzést javasolunk. A támogatási összegek felhasználása nagyon egyszerűen ellenőrizhető, hiszen az előírás szerint a NAV rendszeréhez csatlakoznak majd a vállalkozások, így könnyedén nyomon követhető a folyamat, amely jelentős adminisztrációs könnyebbséget és költséghatékony megoldást jelent mindenki számára.
Az egyeztetésen Laufer Tamás Németh Lászlóné segítségét kérte a régóta húzódó közbeszerzési szoftverfejlesztési tender mielőbb kiírásában is, amelynek előkészítésében az IVSZ is közreműködött. A Miniszter Asszony szóban azt a tájékoztatást adta, hogy a szabályozási kérdések tisztázása után várhatóan januárban kiírásra kerül a tender és ígéret hangzott el a jelenleg beragadt közbeszerzési eljárások újraindulására is.
