A találkozó egyik fő témája az innováció és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások kérdésköre volt. Az államtitkár leszögezte, hogy az elektronikus egészségügyre nem mint informatikai rendszerre, hanem mint az ellátórendszer fejlesztési lehetőségére kell tekinteni.
Elmondta továbbá, hogy a találkozón szó esett a több országban már teret nyert, a Széll Kálmán Terv 2.0 célkitűzései között is felsorolt e-receptről, amely ily módon már nálunk is előkészületi fázisban van. Emellett olyan intézkedések is szóba kerültek, amelyeket más országokban még csak terveznek, nálunk viszont már megvalósultak. Példaként említette, hogy a magyar háziorvosok már betegük összes közfinanszírozású ellátását láthatják.
A találkozón rögzítették azt is, hogy az idősekről való gondoskodásban a technológiai fejlesztések uniós szintű támogatást élveznek, és azokat a következő 5-10 évben komoly beruházásokkal támogatják. Szócska Miklós szerint ennek révén például az idősekről való otthoni gondoskodáshoz távfelügyeleti rendszer kiépítésére is komoly forrásokat kaphatnak a jövőben.
A résztvevők arról is tárgyaltak, hogy az egészségügyi technológiákat azok hatásossága, illetve költséghatékonysága szerint értékelni kell. Ennek kapcsán Szócska Miklós Magyarország teljes technológiai értékelési kapacitását ajánlotta fel, segítségül egy közös európai adatbázison alapuló értékelő rendszer kialakításához.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy az európai kutatási fejlesztés adminisztrációja és bürokráciája „elképesztő mértékű”, és emiatt az kevésbé versenyképes. Ebben valamennyi résztvevő osztotta a véleményét. Egyetértettek abban is, hogy igazságtalan az uniós kutatók díjazása, az, hogy a régi tagállamok kutatói négyszer vagy akár tízszer annyi pénzt kapnak, mint az új tagállamok szakemberei. Márpedig ugyanakkora teljesítményért ugyanannyi pénz jár - rögzítették a résztvevők.
