E szerint a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel 4,628 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan 0,1 százalékkal 3, százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta március-május átlagában, ami közel megfelel a várakozásoknak. A munkanélküliek száma hatezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 32 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.
Hozzátette: a foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban hatezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 45 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében stagnált, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.
A március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer volt, 64 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel 171 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először.
Március-május átlagában az előző év azonos időszakához képest 64 ezer fős növekedéssel 4,457 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 108 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 41 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 3 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 12 ezer fővel nőtt a létszám – tájékoztatott a KSH.
E szerint a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel 4,628 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan 0,1 százalékkal 3, százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta március-május átlagában, ami közel megfelel a várakozásoknak. A munkanélküliek száma hatezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 32 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.
Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.
Hozzátette: a foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban hatezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 45 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében stagnált, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.
Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először. A munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot – mutatott rá Horváth András. Mint mondta, ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.
További 250-300 ezer új munkahely
Az elemző leszögezte: az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság mintegy ötszázezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
Továbbá – tette hozzá Horváth András – a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is.
Varga Mihály közölte: adókedvezményt kapnak a munkaerőpiacra újonnan belépők (Fotó: MTI)
A hatéves bérmegállapodásnak is köszönhető kétszámjegyű béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is folyamatosan nő Magyarországon, nyolc év alatt mintegy 750 ezerrel emelkedett a munkában állók száma – közölte a pénzügyminiszter.
Varga Mihály hangsúlyozta, a kormány célja továbbra is az, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot, a 2019-es költségvetés és adótörvény tervezésekor is ezt a célt tartották szem előtt. A munkanélküliség 71 hónapos csökkenést követően a rendszerváltás óta nem látott mélypontra, 3,7 százalékra csökkent, a munkanélküliek száma pedig nyolc év alatt a harmadára mérséklődött – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, egy év alatt 64 ezer fővel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ugyanakkor a versenyszférában 108 ezerrel növekedést figyelhettünk meg, a közfoglalkoztatottak száma 41 ezerrel és a külföldön munkát végzőké száma is több ezer fővel csökkent az utóbbi egy évben. Ez egyértelmű jele annak, hogy az utóbbi években tapasztalható érdemi béremelkedés ösztönzi a közfoglalkoztatottakat a versenypiaci munkavégzésre, a külföldön dolgozókat pedig a hazatérésre. A foglalkoztatási ráta 69 százalék felé emelkedett a 2010-es 60 százalék alatti szintről, amivel így hazánk bőven az uniós átlag felett van.
További adókedvezmények
Varga Mihály leszögezte, a munkaerő-tartalék további aktivizálása érdekében az idősek foglalkoztatása elől fokozatosan lebontja a korány az akadályokat, emellett adókedvezményt kapnak a munkaerőpiacra újonnan belépők, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
Hozzátette, ha a parlament elfogadja, a munkahelyvédelmi adókedvezmények már nemcsak százezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesznek érvényesíthetők. A hatéves bérmegállapodással összhangban a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökkenhet, amivel a vállalkozások még több embert, még jobb bérért tudnak majd foglalkoztatni.
