Még 2010 környékén fogalmazta meg Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormányzat célja a teljes foglalkoztatottság elérése ‒ emlékeztetett a kormánymegbízott, aki rámutatott: azt lehet mondani, hogy Pest megye az első, ahol szinte száz százalékban elérték ezt a célt. Ha csak az elmúlt hónapok beruházásait nézzük, láthatjuk, hogy az egyik legnagyobb logisztikai cég létesített telephelyet a megyében, amelyik ellátja egész Európát és Észak-Afrikát járműipari alkatrészekkel. Emellett Kína egyik legnagyobb számítógépes vállalata is ide települt, és lehetne még sorolni a számos kisebb-nagyobb külföldi, illetve magyar vállalkozást. Maga a megye, Budapest közelségének is köszönhetően, az ország éllovasává válhat. Míg 6-8 évvel ezelőtt a munkaerő-elhelyezés volt a legfőbb probléma, mára vannak olyan foglalkozási ágak, ahová egyszerűen nem találni munkaerőt, hiszen mindenkinek van már munkája - mutatott rá a szakember.
A korábbi 1,8 millió helyett mára 4,3 millió adózó van hazánkban, tehát a szociális rendszer jelentős átalakítása –, hogy valóban csak az kapjon segélyt, aki ténylegesen rászorul, illetve annak az anomáliainak a megszüntetése, hogy a fegyveres testület tagjai negyvenévesen nyugdíjba mehessenek – eredményes intézkedésnek bizonyult ‒ emelte ki Tarnai Richárd.
Infrastrukturális fejlesztések sora is történt a megyében. Másfél évvel ezelőtt volt az M0-s kétszer háromsávos szakaszának a bővítése a délnyugati szektorban, befejeződtek az engedélyeztetési eljárások az északnyugati részen, ahol a következő ciklusban már a konkrét munka megkezdése következhet. Az érdi és törökbálinti lehajtó is elkészült. Mindezzel párhuzamosan pedig igyekeztek a kormányablak-hálózatot is úgy kialakítani, hogy ezen infrastrukturális beruházásoknak a kapcsolódó projektjei legyenek – tájékoztatta a hallgatókat Tarnai Richárd.
2010-ben a közigazgatás területén a kormányzat célja az ügyfelek abszolút központba helyezése volt, 2014-ben pedig ennek a megerősítését határozták el.
A közigazgatásban az egyértelműség, a tisztaság jellemzi legjobban az átalakítást.
Létrejött egy nagyon könnyen átlátható, világos és számon kérhető struktúra, amelyben az elvi, szakmai irányítást a minisztériumok gyakorolják, a végrehajtás pedig a kormányhivatalok feladata. Mostanra eljutottunk oda, hogy senki nem kérdőjelezi meg, hogy az ügyintézés az ügyfél igénye alapján történik. Országosan 23 millió ügyet intéztek az állampolgárok a kormányablakokban. Az elégedettségi kérdőívek nagyon fontos visszajelzések, ezek alapján lehet tudni, hogy min kell változtatni. Az igényeknek megfelelően nyílnak új kormányablakok is, például Diósdon nyílt a legújabb integrált ügyfélközpont, és várhatóan Törökbálinton is lesz az év második felében egy nyolcállomásos kormányablak.
A kormánymegbízott kiemelte, hogy az államigazgatás nemcsak belsőleg, tartalmilag újult meg, hanem külsőleg is. Törekedtek arra, hogy mindenhol 21. századi körülmények fogadják az ügyfeleket. Az egész országban energetikai beruházások történtek, Pest megyében összesen huszonhat. Ezeknek köszönhetően jelentős nagyságú közpénzt tud spórolni a kormányzat, amit vissza tud adni az embereknek, mint például a szolgáltatási díjtételek megszüntetése – ingyenes útlevél, jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány, stb – vagy mint a rezsicsökkentés. A számítógépes rendszer fejlesztése is folyamatos. Eddig több mint 300 szakrendszer működött, minden egyes hivatalnak volt sajátja. Ezeknek a szakrendszereknek az összecsiszolása a fő feladat, amelynek a végső célja egy egységes államigazgatási számítógépes rendszer létrehozása. A munkatársak folyamatos képzéseken vesznek részt, ‒ ezért időnként nehéz a helyettesítésük is ‒ az egyre magasabb szintű szolgáltatásért. A megyében immár 26 kormányablak működik, és a már meglévők mellett újabb négyben működik NAV-kirendeltség.
A Rádió Orient vendége elmondta, hogy több olyan munkatársa is van, akik valamilyen hátránnyal élnek, ezért évente tartanak például esélyegyenlőségi napot, hogy megismerjék, egy látás-, mozgás-, hallássérült milyen módon éli a mindennapjait. Művészeti kiállításokat is szerveznek, a megyei amatőr művészeknek.
Járásonként szólítják meg az alkotókat, akik a Pesti Vármegyeházán kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Ez színt visz a szürkének nevezhető bürokratikus hétköznapokba is tette hozzá.
Tarnai kitért arra is, hogy 2010-ben a honvédségnek összesen 17 fő önkéntes tartalékosa volt. Ez a létszám most már 6600 körül van, és a húszezer főt szeretnék érni. A közszolgálati egyetem létrehozásával létrejött a kadétprogram, tehát azok a fiatalok, akik a katonai pálya iránt éreznek elhivatottságot, a haza védelme érdekében célirányos tanulmányokat folytatnak, s valószínűleg a hivatásos állomány tagjai lesznek. A honvédségnek vannak hivatásos szerződést aláírt tagjai, de mellettük fontos, hogy legyen olyan hadra fogható közösség minden egyes járásban, amely segíteni tud, ha szükség van rájuk, például árvíz esetén.
Az elmúlt években kiépült az árvízvédelmi rendszer, normál és mobil gátas rendszer is, így az államigazgatás teljesen felkészült az esetleges árvíz elhárítására is – zárta a beszélgetést Tarnai Richárd kormánymegbízott.
