2010-ben az EU fogyasztóinak 40 százaléka vásárolt az interneten valamilyen terméket vagy szolgáltatást, ami a 2006-os 26 százalékhoz képest jelentős növekedés. A határokon átnyúló vásárlások aránya azonban már nem fest ilyen rózsaszín képet: mindössze 7 százalék volt a külföldi vásárlások aránya, ami jól mutatja az eddigi szabályozással szembeni bizalmatlanságot.
A késői vagy hibás kézbesítések, a rövid elállási idő és a sokszor túlságosan bonyolult bürokrácia eddig visszatartó erőt jelentett a nemzetközi internetes kereskedelem számára, így nagyon is időszerűvé vált a jogszabályok újragondolása.
Az új direktíva olyan régi szabályozásokat is tartalmaz, illetve frissít, mint az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. decemberi (85/577/EGK - PDF) irányelv, valamint a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. májusi (97/7/EK - PDF) irányelv.
Két és fél éves Parlamenti egyeztetést követően fogadták el a végső változatot a felek Andreas Schwab, német néppári képviselő vezetésével. Idén június 16-án fogadta el a beadványt a Belső Piaci Bizottság, majd 23-án a plenáris ülés is nagy többséggel megszavazta.
A teljes szabályozási kör öt nagy részhalmazra bontható fel:
- 14 napra nőtt a visszatérítés
- Az elállás joga alóli kivételek
- Kézbesítés és felelősség
- Pontosabb tájékoztatás
- A bürokratikus terhek csökkentése
Mint látható, az EU igyekezet mind a fogyasztók, mind a kereskedők tevékenységének megkönnyítésére figyelmet fordítani és úgy kialakítani minden szabályt, hogy azok ösztönzőleg hassanak mindkét félre.
14 napos visszatérítés
Az EU-n belül immár 14 napos elállási időt biztosít abban az esetben, ha a vásárló a vásárláskor nem látja a terméket valós állapotában. Mivel az internetes vásárlások tipikusan ide tartoznak, így leginkább az online beszerzésekre vonatkozik a szabály.
Ez idő alatt a fogyasztó bármikor elállhat a vásárlástól, és a visszaküldött termékért fizetett árat is vissza kell kapnia. Abban az esetben, ha a termék nem küldhető vissza normál postai úton, az eladónak a vásárlást megelőzően tájékoztatnia kell a vevőt a visszaküldés lehetőségeiről és azok pontos áráról, máskülönben a vevő nem köteles kifizetni a visszaküldést. Az eredeti képviselői javaslat 40€ szállítási költség felett ingyenessé tette volna a visszaküldést, ám ezt a Parlament végül nem fogadta el.
A Pontosabb tájékoztatás betartatása érdekében a szabályozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben az eladó nem tájékoztatja megfelelően a vásárlót elállási jogairól, ez a jog 14 napról automatikusan egy évre tolódik ki.
Érdemes megjegyezni a fentiekkel kapcsolatban, hogy mindez olyan aukciós tranzakciókra nem vonatkozik, ahol mindkét fél magánember.
Az elállás joga alóli kivételek
A 14 napos elállási jog ugyan automatikusan megilleti a vásárlót, vannak azonban olyan esetek, amelyek kivételt képeznek. Ezen kivételek közé tartoznak például a magazinok (az előfizetői szerződések kivételével), az autókölcsönzés, repülőjegy foglalások, hotelfoglalás, de az olyan gyorsan avuló termékek is, mint az élelmiszerek vagy a növények.
Az egyedi megrendelésre, méretre készült ruhák és egyéb termékek esetén sem érvényes az elállás, mint ahogyan a digitális tartalmak vásárlásakor sem (film, zene, szoftver vagy könyv). Ez utóbbiak a letöltés megkezdését követően visszavonhatatlannak számítanak.
Minden felsorolt esetben az elállás a teljes vagy a teljesítéssel részarányos vételár kifizetését jelenti, nincs mód visszatérítésre. Ha például egy repülőjegyet megvásárol valaki a világhálón, a foglalás lemondása nem vonja maga után a vételár megtérülését, ilyenkor a gyakorlatban a szolgáltató saját kezelési és egyéb költségeinek egy részét az ügyfélre terheli.
Kézbesítés és felelősség
Az egyik legnehezebben szabályozható pont a kézbesítés, hiszen az eljárások és helyi szabályozások országonként változhatnak, a panasz lehetőségének szabályzásával együtt, ezért általánosan a kézbesítés miatt csalódnak a legtöbben az internetes vásárlásban.
Nehéz ezen a téren igazságos jogszabályokat hozni, ám a bizalom alapkérdés az online vásárlásnál, így a vásárlók érdekeit nagyobb súllyal kell figyelembe venni a szabályozás létrehozásakor.
Az új szabályozás értelmében minden egyes csomagnak 30 napon belül meg kell érkeznie a vásárlóhoz. Amennyiben ez nem történik meg határidőre, a vásárlónak joga van elutasítania a későn érkező csomagot, és ilyenkor a visszaküldés az eladót terheli. Mint ahogy az elveszett, sérült csomag minden költsége is az eladóra száll vissza. Mindez elsőre túl szigorúnak hathat, azonban a felelősség némi kényszert is jelent a megbízhatóbb kézbesítési módok választása érdekében.
Pontosabb tájékoztatás
Sok internetes vásárlás azért végződik csalódással, mert a termék, az eladó adatai vagy valamely rejtett opció nincs pontosan feltüntetve vásárláskor, és a fogyasztó nem valós képet lát addig, amíg a termék meg nem érkezik.
Éppen ezért az elfogadott módosítások értelmében mostantól pontosan a vevő tudtára kell hozni azt, hogy kitől, mely cégtől vásárol, minden alapvető és fontos adatot az érintett termékről, a felmerülő költségekről, árakról.
Egyértelműen látszania kell az eladó megnevezésének és címének is. Innentől minden rejtett költség is láthatóvá válik majd. Például előrendelésnél vagy bizonyos akciós termékeknél a pontos vásárlási összeget és minden opciót ismertetni kell a vevővel még a vásárlás megkezdése előtt.
Bürokratikus terhek csökkentése
Az eddig szabályozási útvesztők helyett az EU a gyors és hatékony kereskedelemre szeretné a hangsúlyt helyezni, ezért célként tűzte ki maga elé a bürokráciával járó terhek és időveszteség csökkentését.
Az olyan egy napon belüli tranzakciók esetén, ahogy a kézbesítés vagy a teljesítés azonnal megkezdődik, és az összes költség nem éri el a 200€-t, az információs kötelezettség oly módon csökkenthető, hogy ugyan írásban azt át kell adni az ügyfélnek, a szóbeli tájékoztatás is elegendőnek minősül.
Ilyen eset lehet például egy interneten megrendelt javítási szolgáltatás, amely maximum egy napon belül kivitelezhető. Az ilyen - sokszor előre nem látható – javítások, szolgáltatások esetében, mint például egy csőtörés, természetesen az elállási jog sem alkalmazható.
Összefoglalás
Az Európai Unió láthatóan valóban elkötelezte magát a digitális piac, illetve az e-kereskedelem fellendítése mellett minden szinten. Az új jogszabályok látszólag mind pozitív irányba mutatnak, és a fogyasztók jogainak erősítése mellett azért az eladókra is figyeltek, terheiket némiképp csökkentették. A gyakorlat hamarosan megmutatja, hogy ez a lépés az internetes kereskedelemmel szembeni bizalmat mennyire befolyásolja, de az elvárások mind a növekvő bizalom felé hajlanak leginkább.
A vásárlók számára biztosított hosszabb elállási joggal, nagyobb kézbesítési biztonsággal felruházva valószínűleg többet vásárolnak majd határon túlról is a polgárok és az uniós kereskedelem fellendüléséről számolnak majd be a legközelebbi statisztikák is.
Hajdu István
