Előnyök és hátrányok
Bernd Becker, a STOA-projekt készítőjének előadásából kiderült, hogy az e-szavazás mellett és ellen is számtalan érv sorakoztatható fel. Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv az e-szavazás mellett, hogy ha az interneten már lehet vásárolni, tanulni és hivatalos ügyeket intézni, akkor miért ne lehetne szavazni is? Az e-szavazás emellett olyan fiatalok számára is vonzóvá tenné a választáson való részvételt, akik egyébként nem szavaznának. Emellett ez a megoldás költségkímélő, és az utolsó lépést jelentheti a közigazgatási adminisztráció digitalizálásában. Az e-szavazás egyik hátrányaként említik, hogy nehéz teljes mértékben garantálni a biztonságot. Mivel pedig a szavazás a demokrácia egyik lényegi eleme, ezért minden hibalehetőséget ki kell zárni. Ha nem biztosítható az átláthatóság, akkor a választó nem tudhatja biztosan, hogy célba ér-e a szavazata, és figyelembe veszik-e a szavazatok összesítésekor. Barbara Simons IT-szakember, az IBM korábbi kutatója is inkább óvatos a kérdésben. Szerinte vannak biztonsági kockázatok, hogy nem lehet teljes mértékben kizárni a hackelés és a választási csalás lehetőségét. A szakember szerint könnyebb csalni az internetes szavazatokkal, mint internetes bankolás során pénzt lopni valakitől. Hackelés esetén pedig a vírus szavazna, nem pedig a választópolgár - tette hozzá.
Rüdiger Grimm, a Koblenzi Egyetem professzora viszont cáfolta ezeket a kijelentéseket, és szerinte garantálható az internetes szavazás biztonsága. Hozzátette, hogy az e-szavazás azért ösztönözheti a választási részvételt, mert lehetővé teszi, hogy helytől is időtől függetlenül lehessen szavazni.
Észtország, a pozitív példa
A balti országban először 2005-ben lehetett interneten szavazni, azóta parlamenti és európai parlamenti választáson is szavazhatnak így az állampolgárok. A szavazáshoz két PIN kód és az elektronikus aláírást biztosító intelligens kártya szükséges. Az e‑szavazás Észtországban egyre népszerűbb: 2005-ben a szavazatoknak még csak 2%‑át adták le így, 2007-ben viszont már 5,4%, 2009-ben 15%, az idei parlamenti választásokon pedig már 24,3% volt ez az arány. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy csupán az internetes szavazási lehetőségnek köszönhetően nőtt volna a választási részvétel, de tény, hogy míg 2004-ben a választásra jogosultaknak csak 27%-a vett részt az EP‑választásokon, 2009-ben már 43% volt a választási részvétel.
Forrás: EU Parlament
