– Ha külső megfigyelőként végigtekintünk a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tevékenységein, hosszú listát kell tanulmányoznunk. Hogyan állítaná fontossági sorrendbe a Zrt. különféle aktivitásait?
– Engedje meg, hogy még az elején tisztázzuk, hogy mivel foglalkozik a NISZ. Én úgy fogalmaznék, hogy mi egy igen komplex informatikai és távközlési feladatokat ellátó stratégiai fontossággal bíró, a kormányzati szektor számára infokommunikációs szolgáltatást nyújtó társaság vagyunk. Ebben a kontextusban igen nehéz, szinte lehetetlen feladat a fontossági sorrendet felállítani aktivitásunk tekintetében, hiszen e szolgáltatások mind nemzetgazdasági érdeket szolgálnak. Kiemelnék néhány olyan, a távközlési szektort is érintő területet, ahol a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tevékenységével találkozhatnak az állampolgárok. Talán az egyik legismertebb a magyarorszag.hu oldalon található Ügyfélkapu, amelynek segítségével – a NISZ által üzemeltetett Központi Rendszeren keresztül – 354 különböző típusú közigazgatási eljárással összefüggő ügyintézési lehetőségre van mód. Szintén sokak által ismert – de nem lakossági – az EDR mobilhang és adatátviteli szolgáltatásunk, amelyet a PRO-M Zrt. leányvállalatunk révén a rendészeti és igazgatási szervek számára nyújtunk. Megemlíteném, hogy a NISZ számos uniós projekt megvalósítójaként, vagy konzorciumi partnerként a teljes kormányzati informatika megújításában vállal aktív szerepet. A távközlési szolgáltatásaink mellett, a fontossági sorrendben előre helyezném a kormányzatot szolgáló informatikai tevékenységünket is. Társaságunk a kormányzati, illetve a köztisztviselői feladatokat ellátók számára a teljes informatikai szolgáltatási skálát nyújtja, többek között az eszközök (notebook, PC-k, hálózatok, szerverek, nyomtatók és másológépek) üzemeltetését. Egyszóval: szerteágazó az a terület, ahol mi tevékenykedünk.
– A felhőszolgáltatások korát éljük. A NISZ Zrt.-ben éppen most zajlik a kormányzat felhő projekt megvalósítása. Hogy tart most a projekt és milyen szolgáltatási modellben gondolkodnak?
– Még nagyon a folyamat elején járunk, hiszen az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is csak néhány héttel ezelőtt tette közzé a projekt dokumentációját. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány részleteit dolgozzák ki a kollégáink, amelyben többek között a projekt pénzügyi vonzata, a megvalósítás időtartama, a szolgáltatást igénybevevő intézmények körének azonosítása mellett a szolgáltatási modell meghatározására is sor kerül. A Kormányzati Felhő szolgáltatási modellje terveink szerint infrastruktúra szintű szolgáltatás (Infrastructure as a Service – IaaS) lesz. E szolgáltatási modell alapján fog a NISZ számítási, tárolási erőforrásokat nyújtani ügyfelei részére.
– Évek óta zajlik a központi kormányzati intézmények informatikai infrastruktúrájának megújítása, sőt ennek folytatása is van (KKIR2). Hol tartanak most ezek a fejlesztések?
– Valóban, az úgynevezett KKIR (központi kormányzati informatikai rendszer) projektben zajlik elsődlegesen hat minisztérium és a Miniszterelnökség informatikai integrációja, illetve az eszközök korszerűsítése. Eddig a mintegy 9000 munkaállomásból majdnem 2500 PC-t és monitort, valamint laptopot cseréltünk le, így lassan az első fázis végére érünk. A munka még ebben a tervezési periódusban a KKIR 2 projektben folytatódik. Személy szerint ugyanakkor azt gondolom, hogy ez a folyamat – döntően az elavult géppark és a technológia rendkívül gyors ütemű fejlődésének következtében – nem állhat meg, és a következő 2014-20-as költségvetési periódusban a modern és hatékony közigazgatási munka megteremtése és folytatása érdekében is szükség lesz ilyen, vagy hasonló jellegű projektekre.
– Máshol működő szolgáltatásokat és rendszereket egyesít a NISZ. A szervezeti beolvasztásokat követte-e, követi-e a szolgáltatások hatékony nyújtására alkalmas belső infokommunikációs architektúra kialakítása?
– Ez így két egymással közvetlenül nem összefüggő kérdés, ezért engedje meg, hogy külön-külön válaszoljak. Az első kérdés az egyszerűbb: Ha nem is egyesítünk, de kötelezően fejlesztünk, szolgáltatunk olyan, például uniós forrásokból megvalósult informatikai rendszereket, amelyek kifejlesztését nem mi végeztük, de amelyekkel kapcsolatban jogszabályi kötelezettségeink vannak. A 309/2011-es kormányrendelet értelmében a felelős miniszter meghatározhatja azoknak az informatikai rendszereknek a körét, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről a NISZ-nek kell gondoskodnia. A második kérdés a szervezet jövőbeni belső működésére vonatkozik, azt követően, hogy részben az államigazgatási szervek közötti feladatátcsoportosításoknak, részben pedig a PRO-M megvásárlásának köszönhetően többletfeladatok hárultak a cégre, és ezeket valahogy kezelni kellett. A kérdésében megbúvó problémát, a mindennapi működést látva magunk is érzékeltük, így az utóbbi fél évben teljesen átalakítottuk a szervezet belső működését. Ez a munka – terveink szerint – jövő januárban zárul le, új alapokra helyezve a teljes vállalati működést.
– Hajrájához ért a 2007-2013 uniós költségvetés nyújtotta források felhasználása. A NISZ részvételével mely uniós projektekben járul hozzá ahhoz, hogy egy forint se maradjon a brüsszeli kasszákban?
– A NISZ Zrt. összesen 14 EKOP projektben vesz részt végső kedvezményezettként, vagy konzorciumi vezetőként, illetve partnerként. Az érintett projektek összértéke 34 milliárd forint, amelyből cégünk körülbelül 17 milliárd forint lehívására jogosult. A már említett KKIR projekt mellett olyan emblematikus fejlesztéseket irányítunk, vagy veszünk részt bennük, mint a kormányzati felhő, az eLevéltár, az elektronikus aláírás, vagy az egységes segélyhívó rendszer (ESR-112).
– A NISZ által megtestesített új szolgáltatói modell hoz-e megtakarítást a kormányzati infokommunikációs rendszerek működtetésében? És megéri-e a NISZ-nek ez az üzlet, jut-e belőle a fejlődésre és a szükséges belső fejlesztésekre?
– Ami a megtakarításokat illeti: a kormányzati informatika konszolidálása és a NISZ, mint központi szolgáltató megjelenése már eddig is – köszönhetően a korábban kiszervezett tevékenységek vállalaton belül történő ellátásának, valamint konszolidálásának – kimutathatóan csökkentette a kormányzat e célra fordított kiadásait. De még közel sem vagyunk az út végén. Jelenleg is zajlik a NISZ szerződéses állományának teljes felülvizsgálata, a szükségtelen szerződések megszüntetése, illetve a szükségesek újratárgyalása. Mindezek havi szinten is jelentős, esetenként tízmillió forintos megtakarításokat eredményezhetnek.
– Miként látja a NISZ a hazai infokommunikációs szektor jövőjét, mit vár a 2013-as évtől iparági szinten?
– Szerintem igen izgalmas évet éltünk meg idén is az informatikai szektorban, és jövőre is hasonlóra számíthatunk. Azt látom, hogy a piac egyre jobban koncentrálódik. Ez az olyan társaságoknak, mint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. csak jót fog tenni. A következő év azért is sikeres lehet, mert az Európai Uniós projektek megvalósításának 24. órájában vagyunk, így azt várjuk 2013-tól, hogy megmozdul a piac. Mi az EU-s projektek megvalósításában partnerséget kínálunk a szektor összes szereplője számára, kimondottan azt várjuk, hogy a KKV-k is sikerrel vegyenek részt a projektekben.
Azzal, hogy a szerepünk az utóbbi hónapokban jelentősen átértékelődött, a 2013-as év egyik fontos feladata számunkra a szolgáltatóvá válás lesz, szeretnénk közvetlenül értékesíteni szolgáltatásainkat. Több hónapos tervezést követve a közeljövőben el fogjuk indítani az Európában is egyedülállónak nevezhető kormányzati felhőszolgáltatásunkat. A kormányzati felhő koncepciójának kidolgozásában a piaci szereplők is tevékenyen részt vettek. A cloud computing bevezetésével újabb rétegeket tudunk bevonni a konszolidációba, amely jelentős költségcsökkentő lehetőséget kínál a kormányzat számára.
Reményeink szerint a távoli jövőben a kormányzati licenszgazdálkodási koncepciónkat is megvalósíthatjuk, és ezzel is jelentős költséget takaríthatunk meg a költségvetés számára. Persze ahhoz, hogy a 2013-as év az ideihez hasonló, vagy még sikeresebb legyen, a feladatok ütemezésére és a hozzájuk kapcsolódó források megteremtésére is szükség van.
Nemzeti stratégiai vállalatként a NISZ számára nagyon fontos szempont a pénzügyi stabilitás, amelynek alapjait a társaság menedzsmentje a 2013-as üzleti tervben előre meghatározta. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy idén – miközben a lehető legnagyobb erőbedobással a tevékenységünkre koncentráltunk - a cég goodwill értékét is sikerrel építettük, és ezzel a nemzeti vagyont gyarapítottuk. A pénzügyi stabilitásunk megteremtésében kiemelkedő szerepe van a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, felügyeleti szervünknek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és a minisztérium szakterületi államtitkárának, Vályi-Nagy Vilmosnak.
