Mindent egybevetve, az interneten pénzforgalmat lebonyolító vállalatok 30 százaléka nem biztosít és nem is tervez biztosítani védelmet tranzakció közben a vásárló eszközén, holott ez a biztonsági lánc leggyengébb pontja, ami az ügyfelek pénzvesztéséhez vezethet, így a vállalat profittól eshet el, és a hírnevén is csorba eshet. A vállalatok 28 százaléka nem törődik azzal, hogy csalás elleni szoftvert telepítsen a vásárlók mobilkészülékére, míg 30 százaléka még a saját információs hálózatát sem próbálja megvédeni a csalók ellen.
Ez a közömbös hozzáállás a fizetések védelme iránt a vevők negatív visszajelzéseit vonhatja maga után: a felhasználók háromnegyede ugyanis elvárja a pénzügyi vállalatoktól, hogy felelősséget vállaljanak minden eszköz védelméért, és a megkérdezettek 40 százaléka biztos abban, hogy a vállalatok kötelesek visszatéríteni az elveszített pénzt.
A Kaspersky Lab statisztikái azt mutatják, hogy a felhasználók pénzügyi adatai ellen irányuló kibertámadások száma folyamatosan növekszik. Például a Kasperksy Security Network adatai szerint a rosszindulatú banki szoftvert használó támadások száma elérte az 1,4 milliót a május 19. és június 19. közötti időszakban, ami 15 százalékos növekedés az április 19 és május 19 között mért eredményhez képest.
“Manapság egyre kevésbé valószínű, hogy a bűnözők úgy raboljanak bankot, hogy befutnak és mielőtt a plafonba lőnek, azt kiabálják, hogy ‘Ez egy bankrablás!’. Jól látható, hogy egyre több és több bűncselekmény vándorol át az online területekre. A kiberbűnözők úgy célozzák meg a bankokat, hogy a legkevésbé védett láncszemeket támadják: a vásárlók készülékeit és az azokkal végrehajtott online pénzügyi tranzakciókat. Ahhoz, hogy megóvják a vevőiket, azok vagyonát és a saját hírnevüket, a pénzügyi vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy integrált, többrétegű megoldásokat használjanak, amelyek proaktív csalás elleni védelmet biztosítanak, maximalizálva a hatékonyságot és optimalizálva a felhasználói élményt.“ – mondta Ross Hogan, a Kaspersky Lab Csalás Elleni Részlegének globális vezetője.
Világszerte 27 országban, köztük Magyarországon készült felmérés szerint csupán a pénzügyi vállalatok 52 százaléka és az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek 46 százaléka véli úgy, hogy fokozott intézkedésekre van szükségük a pénzügyi tranzakciók védelme érdekében. Sajátos módon az e-kereskedelmi cégek számára tűnik legkevésbé központi kérdésnek a pénzügyi tranzakciók védelme – 16 százalékuk egyáltalán nem mutat érdeklődést az online csalások elleni speciális biztonsági megoldások bevezetésére és mindössze 38 százalékuk szándékozik ilyen eszközöket igénybe venni.
