A Deloitte kutatása azt is kimutatja, hogy a munka eredendően emberi oldala – úgy, mint az empátia, kommunikáció és a problémamegoldás – fontosabb, mint valaha. Ezt a megkérdezettek 83%-a ítélte “fontosnak” vagy “nagyon fontosnak”.
Szintén meghatározó szempont a karrier és a továbbképzés biztosítása. Ezt a személyzetisek 83%-a nevezte fontosnak vagy nagyon fontosnak.
De a munkavállalói élmény megteremtése is 79%-ot kapott a felmérésben.
A vállalatok világszerte elmozdulnak a hagyományos hierarchikus felépítéstől, és helyette munkacsoportok hálózatában gondolkoznak inkább – teszi hozzá a felmérés megállapításaihoz Greguss Csaba HR-szakértő.
“Az a feladat vagy felelősségi kör, ami ma már ezeknél a vállalatoknál jellemző, általában nem az egyéni, hanem a csoportos sikert honorálja, és ez az, ami nagyon fontos. Tehát ma már a munkavállalóknak kisebb csapatokban kell együttműködni, ami nem a hierarchia viszonyain alapul, hanem inkább egy közös célért való, különböző területek közötti együttműködés az, ami működik” – fogalmazott.
A Deloitte felmérése kitér arra is, hogy 10 vállalati és HR-vezető közül 9 első számú prioritásnak tartja egy olyan új vállalati modell kialakítását, amelyik megfelel a napjainkban zajló digitális forradalom kihívásainak. A szakértő szerint a digitalizáció a munkaerő kiválasztásánál napról napra egyre fontosabb szemponttá válik.
A Z-generáció a kulcs
“A Z-generációt szokták a digitalizáció gyermekeinek tekinteni, és amint ők belépnek a munkaerőpiacra – nem feltétlenül egy vezetői, de akár egy munkavállalói szinten is -, egy HR-csapatba, már sokkal inkább készségszinten fogják alkalmazni azokat az eszközöket, amik jelenleg is jelen vannak, csak megfelelő tréning és tapasztalat hiányában ezeket kevéssé alkalmazzák még a vállalatok. Azt gondolom, hogy 2-3 éven belül egy hatalmas fordulatra lehet számítani. A digitalizáció számos munkakört átalakít a következő 20 évben, néhány szakma esetében már a következő 5-10 évben is” – húzta alá Greguss Csaba .
A HR-szakértő úgy látja, hogy a pályaválasztás előtt álló tinédzsereknek erre mindenképpen érdemes gondolniuk.
“Fontos az, hogy ha ma valaki elkezd, például könyvelőnek tanulni, akkor lehet, hogy arra 15-20 év múlva az egyszerűbb könyvelési folyamatokra már nem lesz ember által végzett munkakörben szükség. Viszont az a látásmód, amit most tanulnak a fiatalok, arra szükség lesz. A digitális képességek fejlesztése a jövő munkavállalói számára elengedhetetlen lesz” – ezt már Major Gábor, az informatikai szakmát képviselő, IVSZ a Digitális gazdaságért főtitkára mondta el a Summának.
Történelmi lehetőség az országnak
“Annak, aki rajztanár volt, lehet, hogy pár év múlva már virtuális valóságtervezést kell tanítani. Aki villanyszerelő volt vagy rádió-televízióműszerész, lehet, hogy okosotthonszerelő lesz. Ehhez nyilván az oktatási rendszert is hozzá kell igazítani. A digitalizáció gyakorlatilag most egy történelmi lehetőség Magyarországnak arra, hogy miközben egy munkaerőhiány van, a termelékenységünk, az ország hatékonysága, az ne csökkenjen, mert a digitális eszközökkel gyakorlatilag fenn lehet tartani. Sőt, lehet javítani ugyanazt a termelékenységet, tehát ebből a szempontból ez nekünk kifejezetten előnyös” – fogalmazott.
Az új technológiák az álláskeresésben is fokozottan teret hódítanak.
A Deloitte egy másik felmérése szerint a munkát keresők közel kétharmada például már a mobiltelefonján böngészi az állásajánlatokat, és 40%-uk okoseszközről adja be jelentkezését egy-egy céghez. Ennek ismeretében érthető az is, hogy a vállalatok 56%-a tervezi újra a HR-programjait annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni a digitális és mobileszközök adta lehetőségeket. Érdekesség, hogy 33%-uk pedig már valamilyen formában mesterséges intelligenciát is bevet a HR-es szakmában.
