Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2016.10.20

Mit kíván a magyar felsőoktatás? 18 célkitűzés az új EFOP-felhívásban

A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében megjelent a „Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című (EFOP-3.4.3-16) felhívás. A keretösszeg 24 milliárd forint, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kormány 20–25 támogatott támogatási kérelemmel számol.

Önálló támogatási kérelmet felsőoktatási intézmények nyújthatnak be. Konzorciumok is pályázhatnak, de a konzorcium vezetőjének felsőoktatási intézménynek kell lennie; a konzorciumban tag lehet

  • felsőoktatási intézmény,
  • szakkollégium, vagy
  • olyan társadalmi szervezetet, amelynek profilja a fenntartható fejlődés módszertani képviselete.

Egy felsőoktatási intézmény egy projektben lehet konzorciumvezető és egy további projektben konzorciumi partner.

„Mit kíván a magyar felsőoktatás?”

A felhívás 18 részcélt sorol fel:

  1. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése a társadalomban.

  2. A felsőoktatás – tehetsége szerint tagolt formában – mindenki számára elérhetővé tétele.

  3. A felsőoktatás teljesítményközpontú átalakítása, és az ehhez szükséges, a külső elvárásokat becsatornázni képes szervezeti háttér és intézményi struktúra kialakítása, amely egyik alapfeltétele a magyar felsőoktatás hatékony működésének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésének. A szervezeti átalakítások révén tiszta profilú intézmények és koncentrált kapacitások jönnek létre.

  4. A képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, amely biztosíthatja a gazdaság megfelelő munkaerő-ellátását, és a végzettek megfelelő elhelyezkedését.

  5. Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének javítása, a munkaerő-piaci relevancia fokozása, rugalmas kimenetek kialakítása, az elméleti-gyakorlati képzési elemek arányainak racionalizálása.

  6. A képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozandó tantervi hálók, tantervek illeszkedésének javítása a tanulási eredmény alapú szemlélet követelményeihez.

  7. Oktatási innováció megvalósítása, mely a felsőoktatásban használt oktatásmódszertant gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központúvá teszi.

  8. Azoknak az általános képességeknek a fejlesztése, amelyek az egész életen át tartó tanulási cél eléréséhez járulnak hozzá.

  9. A hallgatók digitális kompetenciáinak és információszerzési, kezelési képességének fejlesztése.

  10. A felsőoktatási intézmények helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének erősítése.

  11. A társadalmi innováció bővítéséhez kapcsolódó képzési kapacitások modernizálása.

  12. A tudásbázisok növelése és hozzáférésük javítása, a korszerű, felhasználó-központú egyetemi és főiskolai könyvtári, illetve egyéb információs szolgáltatásokhoz széleskörű hozzáférés biztosítása.

  13. A felsőoktatási szolgáltatások területi lefedettségének növelése.

  14. A hazai intézmények fokozottabb bekapcsolódása az Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az intézmények fokozott nemzetközi hallgató vonzó képességének elérése.

  15. Az egységes kárpát-medencei oktatási tér kialakításának elősegítése, ami javítja a határon túli magyarság értelmiségének reprodukcióját, fékezi a közösségek asszimilációját, migrációját.

  16. A hallgatók és az intézményi dolgozók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek és pozitív kapcsolódásának bővítése, ennek érdekében az ENSZ által megfogalmazott Fenntartható Fejlődési célok beépítése a képzési és működési folyamatokba.

  17. A társadalmi aktivitás és szerepvállalás erősítése a hallgatók körében.

  18. Az aktív testmozgást végző hallgatók számának növelése.

A fenti célokhoz kapcsolódóan részcél a felsőoktatási hallgatókat célzó adminisztráció racionalizálása és elektronizálása. Öt képzési területcsoportot kiemelten és külön tevékenységekkel támogat a konstrukció:

  • orvos-, egészségügyi képzés,

  • MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai) képzések,

  • gazdaságtudományi-,

  • agrár- és

  • pedagógusképzés.

További részletek az alább letölthető felhívásban.

Következő esemény
2025.05.27 00:00