Adatvédelmi szempontból nem is olyan egyszerű valakinek a halálát bejelenteni, hiszen a halál tényét mindenképpen bizonyítani kell a Facebooknak.
A Facebook lehetővé teszi, hogy a személyes fiók átalakuljon ún. emlékoldallá. Ez olyan Facebook-oldal, ahol az ismerősök és a családtagok összegyűlhetnek, és megoszthatják az elhunythoz fűződő történeteiket, emlékeiket. Az adatlapon az elhunyt személy neve mellett feltűnik az „emlékére szó” – magyarázta Héjj Szilárd online szakértő.
Ahhoz, hogy egy Facebook-profilt emlékoldallá tudjunk tenni, kell egy úgynevezett „hagyatéki kapcsolattartó”, aki kezdeményezheti az emlékoldal létrejöttét: ezt maga az elhunyt jelölheti ki még életében.
A hagyatéki kapcsolattartónak van joga az elhunyt Facebook-fiókjának a gondozására: írhat rögzített bejegyzést az emlékoldal adatlapjára, frissítheti a profilképet és a borítóképet.
Forrás: www.hirado.hu
A hagyatéki kapcsolattartó ugyanakkor nem tud korábbi bejegyzéseket, más, az elhunyt idővonalán megosztott tartalmakat eltávolítani vagy megváltoztatni, nem olvashatja el az üzeneteket, és nem törölhet ismerősöket – tette hozzá Héjj Szilárd.
Fontos lehetőség az, hogy a hagyatéki kapcsolattartó – aki egyébként csakis 18 év feletti személy lehet – letöltheti az elhunyt adatlapjáról a tartalmat – emelte ki a szakember.
Természetesen, arra is van mód, hogy törlődjön az elhalálozott Facebook-fiókja: ekkor halotti bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy az illető már nem él.
A Facebook hagyatéki kapcsolattartói azonban például az Instagram-oldalra nem képesek belépni. Emellett ugyanakkor az Instagram-oldalunk is emlékoldallá válhat, valamint, ha egy igazolt családtag kéri, töröltetni is lehet azt.
A Google-nál 10 olyan személyt is megjelölhetünk, aki halálunk esetén, vagy ha más okból fiókunk inaktívvá válik, kezelhessék a profilunkat. Ebben az esetben beállíthatunk egy küszöbértéket a belépéseinkre vonatkozóan: például ha nem jelentkezünk be a megadott mennyiségben egy hónapban, akkor kiválasztott kapcsolattartónk kap egy értesítést emailben erről.
Ellentétben a Facebookos kapcsolattartó státusszal, a Google-nál is ki lehet jelölni egy olyan személyt, akinek így teljes hozzáférést biztosítanak a fiókunkhoz, az e-mailektől egészen a csevegési előzményekig, így az adatokat le is töltheti.
A Twitter esetében más a helyzet: itt nem tudunk személyt kijelölni oldalunk kezelésére, és nincsen semmilyen lehetőség az előre tervezésre. Azt azonban engedélyezi a Twitter, hogy egy igazolt családtag törölje a profilt, amennyiben benyújtja a halotti bizonyítványt, illetve egyéb hivatalos okmányokat.
Hasonló protokoll van érvényben abban az esetben is, ha például a felhasználó munkaképtelenné válik.
Bizonyos körülmények között a Twitter megfontolja az elhunyt személy képeinek eltávolítását, például olyan esetben, ha azok közérdekű adatokon alapszanak.
LinkedIn, Snapchat, Tumblr
E három oldal egyike sem kínál opciót arra, hogy megtervezhessük oldalunk további sorsát, bár valamilyen formában mégis van megoldás az elhunyt fiókjainak kezelésére.
A Linkedin például engedélyezi, hogy az igazolt legközelebbi hozzátartozó eltávolíttassa a profilt (ezen az űrlapon keresztül). A Snapchat esetében szintén eltávolítják a profilt a legközelebbi hozzátartozó kérésére, természetesen a halotti bizonyítvány bemutatásával. A Tumblr pedig tudatja a legközelebbi hozzátartozóval, hogy a fiók törlésre kerül.
Egyéb site-ok esetében (Yahoo, Microsoft, AOL) viszonylag sztenderd protokoll érvényes arra vonatkozóan, hogy az elhunyt családtagjai kérvényezzék a profilok törlését.
