Időről-időre felmerül a kérdés az üzleti élet gyakorló szakemberei és kutatók körében is azzal kapcsolatban, hogy milyen irányú az oksági kapcsolat az innovációs kutatások és az innovációs teljesítmények megjelenése között. Nos, a kérdés eldöntését egyelőre az olvasóra bízom, de az innovációs outputokat a kutatás oldaláról közelítem meg.
Gyakran hallani, hogy az innovációs stratégiák és a technológiapolitikák átalakulóban vannak, egyesek szerint már át is alakultak, mások úgy vélik, még mindig az úgynevezett kemény – termék és technológiai alapú – innovációk hódítanak és járulnak leginkább hozzá a versenyelőnyhöz. Ez a cikk ehhez a vitához szolgál némi adalékkal.
Az elmúlt 41 évben (amióta hozzáférhetőek a tudományos publikációk) óriási tömegben születtek az innováció minden aspektusával foglalkozó tudományos igényességű cikkek. Ha azonban közelebbről nézzük meg, és csak azokra fókuszálunk, melyek bizonyos – a tudományos közélet elvárásainak megfelelő – szűrőkön átmentek, akkor ezek a cikkek egy, a valósághoz jól közelítő keresztmetszeti képet adnak az innovációs trendekről. E céloknak az egyik leginkább megfelelő – széles körben használt mind publikációs, mind pedig kutatási célokra – a Web of Science Core Collection adatbázisa, mely indexelt folyóirataiban 1975 és 2016 között majdnem 25.000 innovációs témával foglalkozó cikket publikáltak.
Ezeket a cikkeket közelebbről megvizsgálva helyénvaló következtetéseket vonhatunk le az elmúlt időszak innovációs trendjeit illetően. A vizsgálat során a cikkek címeit és absztraktjait elemeztem a benne előforduló szavak alapján. Az alábbi táblázat a leggyakrabban előforduló szavakat, az időben leginkább csökkenő tendenciát mutató szavakat, és leginkább növekvő tendenciát mutató szavakat tartalmazza (szinonimák és eltérő szóalakok összevonásával).
Forrás: www.kamaraonline.hu
Az első oszlop nem szolgál meglepetéssel, az elmúlt 40 évben hódítottak a technológiai innovációk (a cikkek több mint 10 százaléka ezzel foglalkozott), az ipari és termékközpontú innovációk, folyamatinnovációk, a leggyakoribb módszertani megközelítés pedig valamilyen esetleírás, esettanulmány. A cikkek jelentős része rendszer szinten értelmezi az innovációt és nagyon gyakori az irányelvek megfogalmazása, modellek bemutatása.
Ám ez a kép kissé csalóka lehet, ugyanis ha időben dinamizáljuk a kérdést, akkor már egészen más trendek rajzolódnak ki.
A legmeredekebben lecsengő téma az ipari és a technológiai innovációk: a szakirodalomban az látszik, hogy a kutatókat ezek a témák már kevésbé foglalkoztatják. Ugyanígy a tradicionális modellek, módszerek és stratégiák, a problémaorientált megközelítések, az ipari és technológiai fókuszok, valamint az oktatás szerepe az innovációs teljesítményekben. Ugyanígy jelentős csökkenést mutat az Egyesült Államok vezető szerepe a kutatási témákban (ezzel részletesen foglalkozik a cikk 2. része majd).
Ami sokkal érdekesebb, az a felívelő tendenciát mutató témakörök. Jól látszik az elemzésből, hogy a különféle együttműködések kerülnek a fókuszba, a hálózati megközelítések, a vállalatokon, iparágakon és nemzeteken átnyúló együttműködések, a makroszinten, regionálisan és rendszer szinten értelmezett innovációk, a tudás és a fenntarthatóság, valamint a tényeken alapuló kutatási megközelítések.
Nézzük meg ezeket a tendenciákat közelebbről, különböző szempontok szerint!
Az innovációk típusait illetően nagyon erős lecsengést mutatnak a technológiai innovációk és a tisztán ipari innovációk, mely utóbbiak a kilencvenes évek közepe óta igen csekély mértékben képviseltetik magukat a palettán. Ugyan ebbe a csoportba tartoznak még a termelési innovációk is, bár itt a trend csökkenése nem annyira meredek, mint az előző két esetben (ennek oka a lean szemlélet elterjedése és a folyamatinnovációval való összekapcsolódása lehet).
A legmeredekebben a kilencvenes évek végén megjelenő szolgáltatás innovációk térhódítása növekedett a szakirodalomban, ma már a termékinnováció után a második legyakoribb téma ez, ám a sorrend hamarosan felcserélődni látszik. A termékinnovációk jelenléte mindeddig ugyanis töretlen. Szintén nő a szociális innovációk, a folyamatinnovációk és a szervezeti innovációk szerepe.
A trendeket elemezve jól látható, hogy a klasszikus kemény (technológia és termék alapú) innovációkat a puha (szolgáltatási, szociális és szervezeti) innovációk váltják fel. Az is jól látszó trend, hogy a területileg szélsőségesen szűk (lokális) vagy tág (globális, nemzetközi) innovációk szerepe csökken, és jelentős többségbe kerülnek a nemzeti vagy regionális viszonylatban értelmezhető és mérhető innovációk.
Forrás: www.kamaraonline.hu
A kutatási módszerek és eszközök tekintetében egyértelműen kvalitatív irányba tolódik el a hangsúly, az elméletalkotás helyét pedig az eseteken alapuló és empirikus bizonyítékokkal szolgáló kutatások veszik át.
Érdekes a kutatások időfókusza is. Korábban, jellemzően a kilencvenes évek közepéig a múlt tanulmányozása volt elterjedt, valamint az aktuális helyzetek és struktúrák vizsgálata, addig mára jelentős többségbe kerültek a jövőt prognosztizáló cikkek.
A kutatások alanyát képező vállalatokban is megfordult a trend: míg korábban egyértelműen a nagy technológiai vállalatok képezték leginkább a vizsgálatok tárgyát, mára ez eltolódott a kisebbek, főleg a KKV szektor felé, ám legújabban még inkább a kis- vagy mikro vállalkozások felé. Megjelentek a kreatív iparágak, a smart megoldások és a dizájn-vezérelt vállalatok, legújabban pedig kimutathatóan a startupok.Az innovációk diffúziójának helyébe a kétezres évek óta a hálózati típusú innovációs együttműködések léptek.
A stratégiák tekintetében az elfogadás és az alkalmazkodás jelentősen visszaszorult mára, míg a tudástranszferen és tovagyűrűzésen alapulók átvették a szerepet. Nagyon érdekes, hogy szintén lecsengenek a szabályozáson alapuló innovációs modellek és helyüket a „governance” típusú szemlélet veszi át.
A kutatási témák fókuszeltolódásai nem csak a témakörök és módszerek tekintetében mutatnak ilyen érdekes képet, hanem ezek területi eltolódásai, a kutatási centrumok áthelyeződése és e mozgások kapcsolata a világgazdasági akciócentrumok változásával is tovább árnyalják az innovációs kutatások fejlődésének trendjeit. A cikk következő részében ezt a területi vonatkozást fogjuk körüljárni.
