Megállapodás a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ létrehozásáról

A dokumentumban az MTI információi szerint szerepel, hogy a MaNDA és Ózd együtt pályázik európai uniós támogatásokra, valamint felállítanak egy jogi személyiséggel rendelkező közös társulást is.
A társulás elnöke Szőcs Géza lesz, Riz Gábor pedig társelnöki funkciót kapott. Utóbbi a megállapodás aláírását Ózd életében mérföldkőnek nevezte, és úgy vélte, a projekt megváltoztatja a város kulturális életét, arculatát.
    "Ózdról eddig mindenkinek a bányászat és a kohászat jutott eszébe, illetve az elmúlt húsz évben a mélyszegénység, a nyomor és részben a bűnözés" – fogalmazott Riz Gábor, aki szerint ezt a képet oszlathatja el a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ ózdi megvalósulása.
    Hozzátette: a volt Törzsgyár Kultúragyárrá változik, hiszen itt valósulna meg az állami, önkormányzati, egyházi, szervezeti vagy magántulajdonban lévő kulturális értékek digitalizációja, illetve bizonyos esetekben a létrejövő központ ezen értékek megőrzéséről, kiállításáról is gondoskodik.
    "A tartalmak megformálása, archiválása, rögzítése és rendszerezése ipari méretű feladat, hiszen sok-sok millió műtárgy még feldolgozatlan" – emelte ki Riz Gábor. A kormánypárti képviselő az MTI-nek elmondta: a következő lépés az európai uniós támogatások megszerzése lesz.
    Felhívta a figyelmet arra, kettős cél valósul meg: megvédik az ipari örökséget, emellett közösségi teret is adnak a városnak. Riz Gábor szólt arról, hogy első lépésben egy kulturális centrumot hoznak létre a volt erőmű vagy Fúvógépház épületében, ide gyűjtenék össze például a kohászat emlékeit. A második ütemben jönne létre egy olyan csarnokegyüttes, amely a hazai és olykor határon túli kulturális értékeket fogadná be, amíg a 2D-s, 3D-s digitalizáció megtörténik. Bizonyos esetekben, amikor a tárolás nem megoldott, tartósan elhelyezhetőek lennének itt a műkincsek.
    "A digitális másolat masterpéldánya a központban marad. A kultúrgyárnak ugyanis el kell tudnia tartania magát" – fogalmazott Riz Gábor, aki ebben főleg a kreatív ipar szereplőinek megrendeléseire számít.     Ideálisnak nevezte az ózdi helyszínt abból a szempontból is, hogy a gyár területére ipari vágányok vezetnek, így a közúti szállítás mellett a vasúti is megoldott. Az első ütem szerinte 4,5 milliárd forintba kerülne, a teljes bekerülési érték mintegy 10 milliárd forint lesz – ebben már a digitalizációhoz szükséges technikai eszközök ára is benne van.     Szőcs Géza elmondta: a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik, az első lépést pedig az együttműködés aláírása jelenti. Fürjes Pál, Ózd polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházással az ipari műemlékek is megújulnak, a funkcióváltással a közönségnek is közösségi teret kínálnak. A polgármester kifejtette, hogy a megújuló két épületben hétezer négyzetméteren valósulhat meg a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ.
    A pénteki megállapodás egyik szereplője, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) júniusban alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse, és egy központi felületen elérhetővé tegye.
    A MaNDA-projekt első lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-kereső kifejlesztése, amely képes lesz a különböző adatbázisokban keresni, és a találatokat egy központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövőben módszertani központként is működik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei. További fontos feladata lesz a digitális archívumnak, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel.