Maruzsa: nem fog megszűnni az Oktatási Hivatal
Az Oktatási Hivatal az oktatási igazgatás háttérintézménye a köznevelés és a felsőoktatás azon területein, amelyek nem direkt a minisztériumban kerülnek kialakításra. Mint azt az intézmény elnöke elmondta, ilyenek a felvételi eljárások, az érettségi szervezése, a kompetencia-mérés lebonyolítása, tanulmányi versenyek szervezése, szakmai szolgáltatások, magyar állami ösztöndíjak lebonyolítása, nyilvántartások vezetése, tankönyvi nyilvántartási ügyek. „Mint ilyen ez a hazai oktatási irányítás kulcsintézménye” – szögezte le. Hozzátette: Lázár János be is jelentette, hogy az Oktatási Hivatal önállósága a jövőben is meg fog maradni, nem tartozik tehát azok közé a háttérintézmények közé, amelyek megszüntetését tervezi a kormány.
Egy tavalyi kormánydöntést követően megszüntetett Educatio Kft. - amely korábban a hivatal munkájának teljes informatikai ellátását biztosította – beolvadt az Oktatási Hivatalba. Ennek a folyamatnak a lebonyolítása idejére nevezték ki elnöknek a korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt. Mint azt Maruzsa Zoltán elmondta, felkérése idén június 30-ig szólt, s bár az átalakítás és a feladatátvétel lezárult, az új uniós ciklusnak köszönhetően jelentős fejlesztések várhatóak, ami további felügyeletet igényelhet, így elképzelhető megbízatásának meghosszabbítása.
Lezajlott az idei kompetenciamérés…
Az iskolák transzparenciája és a pedagógiai munka átláthatósága érdekében immár 15 éve minden tanévben felmérik a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók szövegértési és matematikai képességeit. Mint azt Brassói Sándor elmondta, a kompetenciamérés célja egyrészt a pedagógusok módszertani szokásainak folyamatos fejlesztése annak érdekébe, hogy az a tanulókhoz közelebb álljon, s ezáltal egy jobban alkalmazható tudást kapjanak. Másrészt pedig az elérhető szoftverek révén a szülők is nyomon követhetik gyermekük teljesítményének, egyéni eredményeinek alakulását. Emellett a szülőkre vonatkozóan minden tanulóról készül egy anonim szociokulturális háttér, így az iskolai teljesítményeket a szülők végzettsége, szociális-gazdasági háttere tekintetében is lehet mérni. Mint arra a köznevelési elnökhelyettes felhívta a figyelmet, ezek mind anonim adatok. „Az elmúlt évek eredményei az iskolák tekintetében stabilitást mutatnak, tehát az Oktatási Hivatalnak további feladata, hogy javítson az eredményeken” – mondta.
…zajlik az érettségi és a felsőoktatási felvételi eljárás
Idén először érettségiznek olyan fiatalok, akiknek már kötelezően kellett teljesíteniük az 50 órás közösségi szolgálatot. Mint azt Brassói Sándor elmondta, egyetlen iskolából sem érkezett olyan jelzés, hogy valaki amiatt nem tudott volna részt venni az érettségi vizsgákon, mert nem teljesítette ezt az előfeltételt.
A felsőoktatási felvételi szempontjából idén nem történt változás - emelte ki Stéger Csilla, felsőoktatási elnökhelyettes. A belépési küszöb minimum 240 pont a felsőoktatási szakképzésben, 280 az alapképzésben és 50 pont a mesterképzésben. Az idei évben a tavalyinál némileg többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe: 105-ről 111 ezerre emelkedett a számuk. Ráadásul idén először az első három helyre díjmentes volt a jelentkezés. „Fontos határidő július 10-e, eddig lehet ugyanis benyújtani minden szükséges dokumentumot. A ponthatárok pedig július 26-án derülnek ki” – mondta.
Az Oktatási Hivatalnál már megvalósult az elektronikus közigazgatás
Elsőként az Oktatási Hivatalnál valósult meg az elektronikus közigazgatás a magyar állami ösztöndíjasok nyomon követése területén. Az összes velük kapcsolatos adat egy központi nyilvántartásba, a Felsőoktatási Információs Rendszerbe érkezik, amely naprakészen tartja nyilván a tanulmányi adatokat. „Az információk innen átkerülnek a HÖSZ rendszerbe, ami alapján a rendszer automatikus határozatgenerálásra képes, illetve ahol döntésre van szükség, a kollégák szintén elektronikus úton adnak tájékoztatást a tanulók részére” – mondta Stéger Csilla, felsőoktatási elnökhelyettes.
