Az idei jelentős gyorsulás hátterében három fő mozgatórugó áll. Egyrészt az ipari termelés – a kedvező külső és belső folyamatok hatására – dinamikusan, 7,8 százalékos ütemben nőtt. Másrészt az építőipar is erős lendületet vett: az ágazat kibocsátásának mintegy 25 százalékos megugrása az infrastrukturális és vállalati fejlesztéseknek, valamint a CSOK miatt megugró lakásépítkezéseknek köszönhető. Harmadrészt a hat éves bérmegállapodás eredményeként dinamikusan emelkedő bérek erősítették a keresletet, ami magával húzta a szolgáltató ágazatok teljesítményét.
A növekedési folyamatok értékelésekor fontos hangsúlyozni, hogy a bővülés fenntartható, a gazdaság teljesítményének gyorsulása mögött nem az eladósodás áll.
Ezt jól szemlélteti, hogy az államháztartás hiánya továbbra is visszafogottan alakul, miközben a külkereskedelmi egyenleg is masszív többletet mutat.
Fotó: NGM
Nemzetközi összehasonlításban is jól szerepelt a magyar gazdaság, az első negyedévben az EU gazdasága átlagosan 1,9 százalékkal növekedett az Eurostat gyorsbecslése alapján, így hazánk bővülése mintegy kétszerese volt az uniósnak.
Amióta Magyarország a saját útját járja, és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, hazánk gazdaságilag is erősödik. Ezért is fontos, hogy megvédjük hazánk önállóságát a gazdaság-, az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is.
A következő negyedévekben is tartósan magas bővüléssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, 2017-ben a GDP volumene a Konvergencia Programban szereplő 4,1 százalékkal emelkedhet.
Az eseményen készült videó elérhető itt.
