Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi - részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés. Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.
Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak - jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.
Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere.
Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.
Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül. Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai - vélte.
Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.
Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.
Fidesz: a kormány kiszámítható viszonyokat teremt a piacon
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka megalapozottnak nevezte a következő időszak céljait, értékelése szerint a kormány egyenletes forráselosztásra törekszik és kiszámítható viszonyokat teremt a piacon. Ezzel szembeállította, hogy a kormányváltáskor kilátástalan helyzetben volt a forráslehívás, az Európai Bizottság is legfeljebb 65 százalékos teljesüléssel számolt, amivel Magyarország vesztes lett volna. Egyúttal jelezte: az előző ciklusban is a vállalkozásfejlesztést és beruházás-ösztönzést kellett volna előnyben részesíteni a súlyos munkanélküliség miatt.
A kormánypárti politikus az előző rendszer nagy hibájának nevezte, hogy olyan területeken is pályázatírásra kötelezte állami szerveket, önkormányzatokat, ahol nem kellett volna. Példaként hozta az ivóvízzel és szennyvízzel összefüggő beruházásokat, amelyeknél nem volt mérlegelési lehetőség. A források 15-17 százalékát elvitték a pályázatírók, ahelyett, hogy azt is a fejlesztésekre fordították volna - jegyezte meg.
Bánki Erik azt kérte az ellenzéktől, hogy ne politikai támadásokra használja a vitanapot, hanem álljon elő konstruktív javaslatokkal.
Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy Magyarország a fejlettségi szint arányában a második legtöbb támogatást kapta, 12 ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg a következő években. Úgy értékelt: a kormány felkészült arra, hogy a forrásokat célzottan, egyszerűbben használja fel, s foglalkoztatásra, versenyképességre fordítsa.
A kormánypárti képviselő üdvözölte, hogy Brüsszelben két csatát is sikerült megnyerni: egyrészt megmarad a 85 százalékos uniós társfinanszírozási ráta az elmaradottabb régiók esetében, másrészt fennáll az áfa elszámolhatósága. Mint mondta, a kormány sikeresen megvédte a kohéziós politikát.
Kiemelte, hogy átláthatóbb és ésszerűbb eljárások lesznek, csökken a bürokrácia, ami azt jelenti, hogy a korábbi 404-600 napos átfutási idők 100-200 napra csökkennek.
Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a forrás felosztásban nyertesek közé tartozik - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlésben. Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.
