Ennek dacára egyelőre kevesen ismerik, és még kevesebben használják ki a mobiltelefonba épített egyérintős technológia adta lehetőségeket. Ritkán látni a bankkártya-elfogadó terminálhoz mobiltelefont érintő embereket, holott az NFC-képes okostelefonokkal az egyérintős bankkártyákhoz hasonlóan lehet fizetni.
A Magyar Mobiltárca Szövetség tagjaival, a reklámszakma vezetőivel, országos kiskereskedelmi láncokkal azon dolgozunk, hogy NFC-chipeket helyezzünk plakátokba, bolti információs táblákra. Egy plakát vagy tábla felokosításakor az NFC-chip pár száz forintos árával kell csupán számolni – mondjaPataki Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkára.
A matricákba, okosplakátokba helyezett, programozható chipek egyetlen érintéssel életre keltik az okostelefon-funkciókat. A jóváhagyást követően lehetőség nyílik telefonhívás indítására, egy előre megadott szövegű SMS vagy e-mail elküldésére, az akciós újság adott termékcsoportjához kapcsoló weboldal megnyitására is anélkül, hogy bajlódni kellene például a QR kód beolvasásával.
Új trend, hogy minden szervezet (szolgáltató, kereskedő) saját mobiltárcaszerű alkalmazást szeretne, miközben az ügyfelek egyre kevésbé halmoznák az alkalmazásokat telefonjukon. Egy ember jellemzően csak öt-hat alkalmazást használ rendszeresen, amiből két-három helyet már el is foglal a mail, a chat, illetve valamilyen közösségi szolgáltatást támogató alkalmazás.
A mobiltárcák egyre inkább hasonlítani fognak a mindenki által elismert svájci bicskához. Egy mobiltárcának mindent tudnia kell ahhoz, hogy nap mint nap használjuk. A „minden” viszont korcsoportonként és érdeklődési körönként változik, sokaknak a mobilparkolás a minden, másoknak a kuponok. Egyben azonban biztos vagyok: a közösségi közlekedésben a mobiltárcáknak, vagy tágabban fogalmazva: a mobiltelefonoknak kulcsszerepük lesz – mondja Pataki Gábor.