Olyan személyes adatok kerültek ki, mint telefonszámok, e-mail címek, kapcsolati rendszerek, részletezte a szakértő. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fiatalok mellett ma már az idősebb korosztály is előszeretettel használja a Facebookot, így egyre bővül a felhasználói kör.
A botrány a két milliárdnyi Facebook-felhasználó közül arányaiban véve keveseket, mintegy 87 millió embert érintett. Közülük 71 millióan amerikaiak voltak, tehát nem csoda, hogy az ügy rendkívül érzékenyen érinti az Egyesült Államokat – mutatott rá Rajnai Zoltán. Hozzátette: a Facebookot egyre intenzívebben használják a politikai kampányok során világszerte, hiszen ezen a platformon keresztül gyorsan elérhetők széles tömegek.
Ezzel jár az is, hogy a szenzitív adatokat, a kapcsolati rendszereket felhasználva célzott álhíreket lehet terjeszteni, hangsúlyozta a szakértő. Megjegyezte: az Egyesült Államokban az utóbbi elnökválasztási kampány során számos ilyen hamis hír, ún. „fake news” kelt napvilágra, amely alapjaiban befolyásolhatta a szavazók attitűdjét. A gyanú szerint orosz szereplők is érintettek lehetnek ezen hamis hírek terjesztésében, emlékeztetett Rajnai Zoltán.
A szakértő kiemelte, hogy ha a Facebook kiemelt megjelenést biztosít egy-egy politikai irányzatnak, akkor könnyen megrendülhet a bizalom a felhasználókban. Ez a bizalomvesztés a cég részvényeinek tőzsdei mozgásában is meglátszik, ami perceken belül akár milliárdokba is kerülhet a vállalatnak. Rajnai Zoltán igyekezett leszögezni, hogy az Európai Unióban május 25-től életbe lépő általános adatvédelmi rendszabályok nagyon szigorúan szabályozzák az online térben a felhasználói fiókok adatainak biztonságát, szavatolását.
Mark Zuckerberg, a Facebook tulajdonos-vezérigazgatója a Cambridge Analytica-botrány kapcsán tartott kongresszusi meghallgatása során azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokban is szükség lehet egy ilyen szabályozásra – jegyezte meg a szakértő.
