A Bitcoin eredete
A Bitcoin egy olyan újfajta fizetőeszköz, amely kizárólag interneten, online formában létezik. Életpályája 2008-ban kezdődött, amikor egy magát álnéven Satoshi Nakamotónak nevező japán programozó leírta, hogyan lehet egy olyan fizetési rendszert létrehozni, amely teljesen független a bankrendszertől. A Bitcoinnal egyébként 2009 január elejétől lehet kereskedni, értéke pedig a mindenkori kereslet-kínálat függvénye. Mint azt Eszteri Dániel elmondta, 2013 decemberében egy darab Bitcoin mintegy 1200 amerikai dollárt ért, még mostanában 740 körül van az értéke.
Hogyan hozhatunk létre?
A Bitcoin létrehozására két lehetőség van: másoktól vásárolunk vagy „bányászunk”. „A számítógéppel úgy lehet kitermelni a Bitcoinokat, ha letöltünk a netről egy olyan programot, ami a számítógépünk kapacitását arra használja fel, hogy a Bitcoin hálózaton megoldasson különböző matematikai problémákat. Ha ez teljesül, létrejön egy Bitcoinokat tartalmazó blokk, amellyel azután az illető szabadon rendelkezik” – ismertette az adatvédelmi szakértő. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindezt egy normál kapacitású számítógéppel elképzelhetetlen kitermelni.
Mennyire vannak biztonságban személyes adataink?
Mint azt Eszteri Dániel elmondta, a Bitcoin olyannyira védi a személyes adatokat, hogy azokat egyáltalán nem kéri a felhasználótól. Ugyanakkor minden egyes utalás nyilvános, de csak annyi látható, hogy melyik címről melyikre és mennyit utaltak, a mögöttük lévő felhasználó teljesen anonim marad.
A Bitcoin pénzügyi kockázatai
Pénzügyi veszteség esetén ugyanakkor senki nincs, aki kárpótolná a Bitcoinnal kereskedőt – hívta fel a figyelmet a szakértő. Mint mondta, ezzel kapcsolatban már a Magyar Nemzeti Bank is adott ki figyelmeztetést, ahol arra mutattak rá, hogy a virtuális valuták nagyon magas kockázati tényezőt jelentenek, mert nincsenek semmilyen szinten biztosítva.
A szürke zónában
A Bitcoin nem tekinthető pénznek, részvénynek, vagyoni értékű jognak vagy szellemi terméknek. „Jogi értelemben egy szürke zónában helyezkedik el” – mondta Eszteri Dániel. Mint ismertette, a virtuális pénz államokkal kapcsolatos reakcióit három kategóriába lehet sorolni: Izlandon például tiltják, Kínában és Japánban bár nem tiltják, de korlátozzák mégpedig úgy, hogy a vállalkozásoknak nem, csak magánszemélyeknek engedik meg a vele való kereskedést. Vannak államok – ilyen Magyarország is – ahol pedig nem avatkoznak bele.
