A fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya. Az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre). Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány. A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra). Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést.
Több tízezer informatikust tudna felszívni a magyar munkaerőpiac, de egyelőre akadozik az utánpótlás. A vállalatok kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni a képzésbe és a toborzásba. A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban. Ám ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta – mondta korábban a Világgazdaságnak Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója. Ehhez képest a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) szakokra első helyen az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.
