Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a weboldal működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez.
Elfogadom
Nem fogadom el
2016.09.24

Kell-e új közigazgatási törvény?

Jelenleg még a 2004-ben elfogadott közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló úgynevezett Ket törvény van érvényben, amelyet azóta többször módosítottak. Jelenleg ismét zajlik a törvény-előkészítő vita, amelynek alapvető kérdése, hogy új törvényt fogadjanak el vagy a korábbit módosítsák. A lehetőségekről Gyergyák Ferenccel és Szmetana Györggyel beszélgettünk a Rádió Orienten.

A magyar közigazgatás úttörő szerepet töltött be nemcsak a monarchia keretei között, de Európán belül is. Mint azt Szmetana György elmondta, Magyarország volt az első az 1880-as évek elején, amely szervezeti és eljárási szinten is hozzányúlt a közigazgatáshoz és ahol ennek következtében 1896-ban Európában az elsők között felállt az általános hatáskörű közigazgatási bíróság, amely jogkörét 1907-ben kiszélesítették, majd ezt az I. világháború befejezését követően, 1919 után a jogfolytonosság elvével még tovább bővítették. „Emellett eljárási vagy rendtartási kérdésben is úttörő volt hazánk, hiszen 1901-ben a magyar jogfejlődés eljutott odáig, hogy jogorvoslati szinten egységesíteni tudta az eljárást, 1929-ben pedig már az alap eljárás jó néhány elemét is egységesíteni tudták” – ismertette a szakértő.

Ma ismét fontos kérdés a közigazgatási eljárás szabályozása. Mint arra Gyergyák Ferenc felhívta a figyelmet, jelenleg zajlik a törvény-előkészítő vita, a legfontosabb és alapvető kérdés, hogy magának a ket-en (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.) változtassanak, vagy azt váltsák-e fel egy teljesen új szabályozással.

„Alapvető fontosságú kérdés, hogy mit tekintünk célnak? A gyors eljárási határidőt vagy a normális ügyfélnek elégedettséget, jó döntést hozó eljárást?” – tette fel a kérdést a szakértő. Mint mondta, a mostani szabályozás és annak változtatása a minél rövidebb határidőre épül, azonban ez véleménye szerint ronthatja a minőséget. Szmetana ehhez hozzátette: további probléma, hogy a hatósági eljárások személytelenek, a határozatok sablon szövege miatt az ügyfél nem érzi úgy, hogy az ő saját problémáját oldották meg. „Megfogalmazásában is legyen személyes a közigazgatás” – szögezte le a szakértő, hozzátéve, a határozatokban szokásos személyhez nem köthető magyartalan megfogalmazásokat el kell felejteni.

További vitás kérdés a közig bíróság felállítása. Mint azt Szmetana kifejtette, véleménye szerint nem gond, ha van egy bírói kontroll, de azt megfelelő mértékkel kell tudni alkalmazni és megfelelő időben érvényesíteni.

Következő esemény
2025.05.27 00:00