A kutatásból kiderül, hogy a legkülönfélébb médiatípusok – köztük a játékok, filmek, zene, könyvek stb – eladásán valójában nem rontottak a kalózok.
Ilyen kapcsolatra legfeljebb a legfrissebb blockbusterek, a kasszasikert hajhászó filmek esetében lehetett lelni.
Megjegyzik, hogy „(…) a jelentés állításai kizárólag az EU-s értékesítésére és az uniós kalózkodásra vonatkoznak, megállapításai nem feltétlenül igazak más régiókra”.
A tanulmány szerint a kalózkodás nem annyira az ár, hanem inkább a „fizetési hajlandóság” (willingness to pay) függvénye. Tehát, ha emelik az árakat, korántsem biztos, hogy többen kalózkodnak: akik akarnak fizetni, fizetnek, akik pedig nem, azok bizony inkább illegálisan beszerzik, amit akarnak.
A tanulmány elérhető itt.
