Korábban papírtérképet néztünk, ma már a Google Maps igazít útba, ha navigációra van szükségünk, a repülőkben régóta van már úgynevezett robotpilóta, és a közelmúltban megjelentek az önvezető autók is. A mesterséges intelligencia észrevétlenül lett a mindennapjaink része, míg korábban csak filmekből ismertük a robotokat és az okos gépeket.
Számos rendező jó ideje azzal riogat a vásznon keresztül, hogy a gépek legyőzik az embert, és eluralják a világot. Maguk a tudósok is bizonytalannak tűnnek időnként, ha a mesterséges intelligenciáról van szó. A neves brit fizikus Stephen Hawking is azt mondta például, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség legnagyobb hibája vagy a legjobb döntése lehet.
Ahol jobb lehet a gép
A Stanford Egyetem kutatói részletes tanulmányban próbálják megjósolni, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia egy város életét 2030-ra. Eszerint a jövőben megjelenhetnek olyan okos közlekedési lámpák, amelyek felismerik, ha nincs forgalom, és ennek megfelelően engedik át a gyalogosokat, valamint az önvezető autókból is több lesz a településeken. Iparági elemzők szerint 2035-re összesen 21 millió ilyen jármű közlekedhet majd az utakon.
Szörényi András, a Vezess.hu munkatársa szerint 2025-ig a városi közlekedést a következő évtized közepéig még nem tudják az emberek helyett gépek intézni. A számítógép vezérlésű autók akkor valószínű még nem tudnak a nagyon összetett városi forgalmi helyzetekkel, vezetési feladatokkal megbirkózni. Sok helyen azonban várható, hogy a távolsági közlekedésben a gépek helyettesíteni tudják már az embereket. Ehhez nem elég a járműveket tökéletesíteni, hanem olyan nagyon részletes digitális adatbázis is kell az utakról, ami jelenleg még csak készül a legtöbb helyen – tette hozzá az autós portál munkatársa.
Még nem elég kiforrott
Szörényi András hozzátette, egy forgalomra koncentráló és jó érzékkel közlekedő sofőr képességeit valószínű, nem fogja utolérni a számítógép. Általában azonban a gép javára nagy különbség, hogy a figyelme sosem lankad, szemben az emberekével, akik közül sokan vezetés közben rengeteg más dolgot is csinálnak – telefonálnak, gyereket nevelnek, internetes üzeneteket küldözgetnek, vagy épp egy lengén öltözött sétálót bámulnak. Az ilyen sofőröknél a gép jobban tud vezetni, igaz csak viszonylag egyszerű helyzetekben, amivel javulhat a közlekedésbiztonság is – mondta.
Az autós szakember szerint az önvezető taxik nagy előnye lehet például az is, hogy nem egy központból irányítják őket, így mozgásuk könnyebben szervezhető, harmonikusabb lehet az eloszlásuk a városrészek között. Egyelőre azonban az önvezető rendszerek nem annyira kiforrottak, hogy az összes ember vezette taxit kiszorítsák – véli Szörényi András.
Takarít, csomagot visz, tanít
Az egyéb okosgépek mellett, a drónok alkalmazásában is további komoly lehetőségek rejlenek. Tizenöt év múlva valószínű, nem lesz meglepő, ha robotok viszik ki a csomagokat, vagy takarítják az irodákat. Az Amazon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég pilóta nélküli repülője nemrég szállította le az első ügyfél csomagját élesben – negyedóra alatt házhoz jött a megrendelt pattogatott kukoricával.
Az iskolai osztálytermek és az önálló tanulás közötti határ is elmosódik 2030-ra. A számítógép alapú tanulás ugyan nem fogja helyettesíteni a tantermi órákat, de az online eszközök segíthetnek a diákoknak személyre szabottá tenni a folyamatot, és lehetővé tenni, hogy a saját tempójukban haladjanak. A virtuális és kiterjesztett valóság pedig arra ad lehetőséget, hogy a történelmi helyszíneken „otthon érezzék” magukat, és felfedezzenek távoli helyeket felvételeken keresztül.
Elektronikus személy
A robotok már ma is velünk vannak, olyannyira, hogy az Európai Unióban tavaly már a jogaikkal is foglalkozott. Ormos Zoltán jogász elmondta, bevezethetik például az elektronikus személy fogalmát. Ezek lennének a távirányítás nélkül, kvázi önálló döntésekre képes, mesterséges intelligenciával ellátott eszközök. Egy ilyen elektronikus személynek például a nemsokára lehet rábízott részvénye vagy cikket írhat. Már most vannak olyan brókercégek, amelyek kiírják a weboldalukra, hogy náluk a kereskedést nem emberek végzik, hanem mesterséges intelligencia.
Az Európai Unió vonatkozó jelentésében felvetődik, hogy a robotok alkalmazóinak felelősségbiztosítási alapba kellene pénzt fizetniük, amiből fedezni lehetne a mesterséges intelligencia által esetleg okozott károkat. A robotok regisztrációja és egyedi azonosítója is az ötletek között szerepel, mindezek pedig azt vetítik előre, hogy az új eszközöket nagyon széles körben és tömegesen alkalmazzák majd – tette hozzá.
Ha már önmagát gyártja
Ormos Zoltán szerint, míg az internet húsz év alatt hódította meg a világot, a robotoknak nem biztos, hogy kell ennyi idő ehhez. A szakember szerint, ha ez bekövetkezik, akkor nem feltétlenül a mesterséges intelligencia önmagában jelent majd komoly veszélyt az emberiségre, hanem azon új eszközök, amelyeket egyes csoportok, gazdasági érdekszövetségek a saját céljaikra használnak a többség ellenében. Természetesen elképzelhető, hogy ötven év múlva már mesterséges intelligencia programozza a mesterséges intelligenciát, így nem biztos, hogy ehhez az ember is kell majd – tette hozzá a jogi szakértő.
