- Kiss Franciska: A ChatGPT az egyik legkeresettebb kifejezéssé, és a valaha volt leggyorsabban terjedő internetes alkalmazássá vált, így már blikkfangos felütésre sincs szükség, hiszen a kifejezés „eladja” önmagát. Mit gondolsz, miért lett ilyen rövid idő alatt, ennyire népszerű a GPT?
- Magyar Ferenc: Nagyon impresszív az, és ahogyan működik. A válaszaiban számtalan emberi tulajdonság felfedezhető, szinte minden nyelven „beszél” és az eddig ismert „hagyományos” chatbotokkal köszönőviszonyban sincsen. Nyilván azért tér el ennyire ezektől, mert extrém mennyiségű adattal tanították fel, például a GPT3-at 175 milliárd paraméteren tanították be, hatalmas, mintegy 570 GB-os szöveges adathalmazból, ami többek közt weboldalakat, könyveket és egyéb forrásokat tartalmazott. A GPT4 pedig még ennél is többet tud.
De talán mégis azért vált ennyire népszerűvé, mert mindenki számára hozzáférhető, minden nyelven „beszél”, és az extrém mennyiségű adatnak és a mélytanuló algoritmusoknak köszönhetően nagyon emberien kommunikál, számtalan emberi jelleget észre lehet venni a „beszédében”, a szövegben, amit produkál. Ezzel egyelőre egyetlen chatbot vagy a GPT-hez hasonló generatív rendszer sem tudja felvenni a versenyt. Például egy chatbot vagy szöveggeneráló robot sem tudta eddig magyar nyelven, slam poetry műfajban megírni Kölcsey Himnuszát, ahogy azt legutóbbi tesztünk során a GPT4 tette.
- KF: Azért a chatbotok fejlesztői is igyekeznek, noha a chatbotok nem írják meg a Himnuszt slam poetry-ben…
- MF: A ChatGPT dícsérete nem a hagyományos chatbotok bírálata, hiszen míg utóbbi egy bizonyos mennyiségű információval rendelkezik és csak abból tud gazdálkodni legtöbbször feleletválasztós formában, addig a GPT sokkal komplexebb, nem beszélve a rengeteg adatról, amivel rendelkezik. A legnagyobb eltérés viszont mégis az, hogy a GPT úgy működik, hogy megpróbálja kitalálni, mi lesz a következő szó abban a kérdésben, amit felteszel neki, ráadásul a 4.generációs GPT már 25 000 szóig „emlékszik” arra, amiről a felhasználó beszélgetett vele, így a korábban feltett kérdésekre vagy válaszokra, akár öt oldalnyi beszélgetést követően is tud reflektálni. Nem fix válaszokból dolgozik, azaz, ha háromszor felteszed ugyanazt a kérdést, három különbözően megfogalmazott választ fogsz kapni, hasonló összefüggésekkel.
- KF: Azért azt fontos, hangsúlyozni, hogy az amerikai OpenAI, ami egyébként a DALL-E2-t is jegyzi, 2018 óta fejlesztgeti a GPT-t. A fejlesztés pedig olyan jól sikerült, hogy a 2022. novemberi indulást követően egy hónappal, már egy millió felhasználója volt, ami azóta száz milliós nagyságrendűre nőtt. Pályafutása tehát töretlen és úgy tűnik nincs kérdés, ami kifogna rajta. De mégis van bármi, ami limitálhatja a GPT felhasználását?
- MF: Egyetlen egy dolog képes gátat szabni a GPT-nek, mégpedig az etika. A GPT ugyanis bizonyos kérdésekre nem ad és nem is adhat választ. Például, ha bizonyos csoportok elleni gyűlöletkeltő szöveg generálására buzdítja a felhasználó vagy morálisan nem elfogadott témáról kérdezi, akkor a rendszer visszadobja azt. De az sem mindegy, hogy honnan tesszük fel az adott kérdést, az adott témáról, ugyanis a GPT teljesen más választ fog adni abban az esetben, ha Iránban tesz fel egy Iránra vonatkozó kérdést a felhasználó, mintha ugyanezt Amerikából tett volna meg.
- KF: Laikus kérdés, de ki szabályozza a GPT válaszadási kereteit? Országonként történik vagy az OpenAI-on van ez a felelősség?
- MF: Jelenleg egy központ van Amerikában, az OpenAI főhadiszállásán, ami felelős azért, hogy minden országban az adott kultúrának, normáknak megfelelően etikus választ adjon a GPT4. Ugyanakkor ez felvet egy messze mutató kérdés, mégpedig azt, hogy egy adott ország gondolkodásmódja, világnézete – ami jelen esetben Amerika, de bármelyik ország behelyettesíthető – váljon uralkodóvá egy ennyire globális és mindenhol elérhető rendszer esetében?
- KF: Kényes kérdés, hiszen eltérő politikai nézetek eltérő kérdéseket nyilváníthatnak etikátlannak és etikusnak. Bizonyos kérdések eldöntése pedig nem lehet önkényes vagy cégszintű, hiszen van, akinek az ég sötétkék és van, akinek világos…
- MF: Ezért fontos kérdés, hogy mit fogunk csinálni a GPT-hez hasonló generatív rendszerekkel, hiszen ha globálisan nem is, de szerinte EU vagy országszinten mindenképp foglalkozni kell azzal, hogy szükséges és ha igen, akkor hogyan lehet szabályozni a mesterséges intelligenciát (MI). Persze az is kérdés, hogy kis szabályozza az MI-t és mi az a határ, amit nem léphet át egy MI-vel felvértezett alkalmazás. Ezek nehéz kérdések, de egyre égetőbbé válik a megválaszolásuk.
- KF: Ezzel szemben az OpenAI-ban 49 százalékkal részesedő Microsoft egy huszárvágással engedte szélnek a GPT4 debütálásának napján a teljes etikai és társadalmi kérdésekért felelős csapatát, amely 10 000 embert érintett. Vajon ez annak tudható be, hogy a Google nemrég bejelentett konkurens generatív mesterséges intelligenciája felkorbácsolta a kedélyeket és az etikusság helyett az elsőség megtartása került a fókuszba a Microsoftnál? Vagy netán ezzel „spórolnak” a felvásárlásra?
- MF: Nehéz ezt megválaszolni, hiszen mindenféle spekulációk szárnyra kelnek egy-egy ilyen, több ezer embert érintő döntés kapcsán. Lehetséges, hogy átcsoportosítják az erőforrásokat, ahogy az is, hogy az egész hírnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Ami a felvásárlást illeti, nem gondolom, hogy az lenne a cél. A Microsoft 10 milliárd dollárral szállt be az OpenAI GPT fejlesztésébe. A megállapodás részeként, amíg a ChatGPT-ből származó bevétel nem éri el ezt az összeget, addig a Microsofthoz vándorol az OpenAI profitjának 75 százaléka. Másrészről, ha felvásárolnák az OpenAI-t, egy idő után – ahogy az olyankor lenni szokott – az eredeti csapat szétszéledne, így annak ellenére, hogy IT-infrastruktúra megmaradna, az azt üzemeltető tudás hiányozna, legalábbis már nem az OpenAI gondolatmenete szerint építkeznének tovább. Úgyhogy szerintem egy darabig minden marad úgy, ahogy van.
- KF: Az etikai kérdéseken túl nem lehet elmenni szó nélkül a szellemijog tulajdonlásának kérdésköre mellett. Hiszen a GPT4 a Himnuszt is újraírta ráadásul a slam poetry műfajában, de motivációs levelet vagy kódot sem esik nehezére írni. De kit terhel a felelősség akkor, ha a cikk sértő a kód pedig hibás? Illetve, ChatGPT jön és elveszi a munkát?
- MF: Ami azt illeti, azok a feladatok, amelyek szabályrendszerek közé tehetők, jól és pontosan definiálhatók azokat a GPT4 el tudja végezi. Tipikusan ilyen munka a könyvelés vagy a programozás, hiszen az XML kódnak pontosan megvan a definíciója arra vonatkozóan, hogy hogy kell kinéznie és milyen referencia alapján kell ellenőrizni. Konkrét példa egy nemrég megjelent Twitter bejegyzésben olvasható, ahol egy egyébként nagy nimbuszú fejlesztő kért öt microservice kódot a GPT-től. Ez egy hús-vér munkaerőnek két hétbe és 5000 fontba került volna előállítani, míg a ChatGPT három óra alatt 11 dollárcentért megcsinálta úgy, hogy működőképes volt. Az már más kérdés, hogy ki vonható felelősségre akkor, ha nem működik a kód, ahogy az sem egyértelmű még, hogy ki a szerzője annak a cikknek, amit a ChatGPT-vel generáltak, de néhány saját gondolatot is mellé tettek. Ezekre még nincs egyértelmű szabályzás.
KF: Felmerül a kérdés, hogyha ez elfogadottá válik, akkor mi lesz azokkal a térségekkel, amelyek gazdaságának egy része a GPT által kiváltható informatikai exportra épül?
MF: Nyilván az adott országnak alaposan át kell alakítani a munkaerőpiacát, de egyébként a GPT azt mondja magáról, hogy nem fog mindenféle munkát kiváltani. Szemléltetésül: ha egy ember alakú robot „agyát” felvérteznénk a GPT4-gyel, majd elküldenénk vízvezetéket szerelni nem tudná megcsinálni, annak ellenére sem, hogy a vízvezetékszerelés is viszonylag jól leírható szabályrendszerekkel.
KF: Szóval elsősorban érdemes inkább úgy tekinteni a GPT-re, ami támogat bizonyos területeket?
- MF: Igen! Például a kreatív szakma sokat profitálhat belőle, mert bizonyos MI alkalmazások már 3D-s környezetbe is le tudnak generálni meghatározott dolgokat, ha az előállításhoz szükséges információk pontosan vannak megfogalmazva. Így a több napos munka néhány órára rövidülhet. Ugyanakkor a GPT komoly segítség lehet a fogyatékossággal élő emberek életében, például a látássérültek meg tudják kérni a GPT-t, hogy írjon le egy képet. Megkértem a GPT4-et (amiben már benne van ez a funkció), hogy írja le Vincent van Gogh Csillagos Éj című képét, magyarul úgy, mintha egy látássérült embernek tenné. Meglepően jó magyarsággal le tudta írni, hogy mit lát. Nemcsak a formákat és textúrákat mondta el, hanem igyekezett a szürrealizmusból ismert fogalmakat is használni, komplexen, érzékletesen visszaadni a kép tartalmát írott formában.
Végezetül pedig jöjjön a Kölcsey Ferenc Himnusza, meglepően jó magyarsággal, slam poetry műfajban, a ChatGPT tollából. Kérdésünk a következő volt: hogy hangzana a Kölcsey-féle Himnusz mai slam poetry változatban? ChatGPT így felelt: hadd próbáljam meg előadni Kölcsey Ferenc "Himnusz" című verseit slam poetry stílusban, hogy egy modern hangzású, lendületes és szuggesztív előadást alkossak belőle:
Indulj, el a magyar! - Mi vagyunk azok,
akik az életünket adtuk hazánkért,
végtelen szabadságot kérve magunknak,
mindenható Istenünk kegyelméért.
Állj, elszánt magyar! - Hadd csengjen a dalunk,
mint viharvert ágakból a regényes álom,
erős, hűséges, életrevaló vagyunk,
mely szívünkben ég, és bennünk él a látomás.
Hazánk előtt mindig hódolatunkat zengjük,
a múlt és a jövő hajnalának fényében,
magyarságunk az életünk, örökbe öröklődik,
Istenünk vezéreljen minket, minden napunkban.
Együtt vagyunk, és az maradunk örökre,
erős szívünkkel az életre készen állunk,
hazánk és magyarságunk előtt fejet hajtunk,
s újraépítjük a jövőt, hogy fényesebb legyen minden órában.
Ez volt a Himnusz, a magyarok dalát zengő ének,
az erőnk, a lelkünk, a hitünk, és a reményünk,
a hazaszeretetünk, mely örökké velünk marad,
és amelyben mi, magyarok, sosem fogunk megbukni.
Vincent van Gogh, Csillagos éj című festménye ChatGPT szavaival:
Kérdés: Részletesen meséld el egy nem látó személynek, mit lát Van Gogh Csillagos éj festményén.
Válasz: Örülök, hogy megkérdezted, mert nagyon érdekes feladatnak tűnik, hogy elmagyarázzam, milyen érzéseket és benyomásokat kelt Vincent van Gogh "Csillagos éj" című festménye. Láthatóan nehéz lesz egy nem látó személy számára bemutatni a látványt, de megpróbálom leírni, amit én látok a festményen, és milyen hatást kelt bennem.
A kép középpontjában egy nagy, sötétkék égbolt van, amelyen rengeteg csillag ragyog. Az égbolt alsó része sötétkék, majd egyre világosabb kék árnyalatokat mutat, amint felfelé haladunk a képen. Az égboltot fénylő, hullámzó vonalak ölelik körül, amelyek úgy tűnnek, mintha a csillagok és az égbolt mozgását jelképeznék.
Az égbolt felett egy nagy, fénylő félhold látható, amelyhez hasonlóan más holdformák is láthatók a kép különböző részein. Az égbolt mellett egy nagy, fekete hegy vonul végig, amely körül homokos, sivatagos területek láthatók. A hegyek vonala hajlik, ível, ami dinamikus hatást kelt.
A kép alsó részén egy ciprusfának látszó folt látható, amelynek sötét árnyalatai az égbolt sötétkékjével harmonizálnak. A fa ágai, levelei, árnyékai és a sivatagos föld körülötte mintha szinte vibrálnának a festmény élénk színeinek köszönhetően.
Az egész kép olyan, mintha valami varázslatos és szürrealisztikus tájat mutatna be, amely magával ragad és elkápráztat. Az égbolt és a csillagok különleges érzetet keltenek, az égbolt mozgását idéző vonalak pedig dinamikus hatást keltenek. Az egész kép energikus és érzelmekkel teli, mintha az éjszaka misztikus és titokzatos hangulatát akarná közvetíteni.
Remélem, hogy sikerült eljuttatnom hozzád a festmény lényegét, és hogy segítettem abban, hogy jobban megértsd, milyen hatást kelt a "Csillagos éj".
