A városi forgalomirányítók valós idejű közlekedési térkép elkészítésére és frissítésére használják az adatokat. Ugyanakkor a térkép adatforrásként szolgál a városi úthálózat korszerűsítéséhez, vagy akár a jelzőlámpa rendszer vezérlésének automatizálásához.
Az első biztonsági probléma, amelyet felfedeztek a kutatók, a gyártó neve volt, amelyet jól láthatóan rányomtattak az érzékelő dobozára. Ez a kritikus adat segített a szakértőknek, hogy több információt megtudjanak online arról, hogyan működik az eszköz, milyen szoftvert használ stb. A kutatók felfedezték, hogy a szenzorhoz használt szoftver és műszaki dokumentáció mind elérhető volt a gyártó weboldalán. Ráadásul a dokumentáció igen világosan elmagyarázza, hogy milyen utasításokat küldhet a készüléknek egy harmadik fél.
Csupán azzal, hogy a készülék közelébe ment, a kutató képes volt Bluetooth kapcsolatot létesíteni vele, mivel az azonosítási folyamat nem volt biztonságos. Egy Bluetooth kompatibilis eszközzel és egy brute force technikájú jelszófeltörő szoftverrel bárki képes lehet csatlakozni az utcai szenzorokhoz ilyen módon. De mi a következő lépés?
A szoftver és a technikai dokumentáció birtokában a kutató képes volt megfigyelni az eszköz által összegyűjtött összes adatot. Képes volt megváltoztatni annak módját, ahogy az eszköz az új adatokat gyűjti: például személygépkocsiról teherautóra módosította a jármű típusát, vagy megváltoztatta a forgalom átlagos sebességét. Ennek eredményeként az összes újonnan összegyűjtött adat téves lett.
• Az összegyűjtött adatokat kiberbűnözők megszerezhetik, hogy szabotázst hajtsanak végre vagy eladják azokat harmadik félnek
• Módosítás, hamisítás és kritikus adatok törlése
• A drága berendezések tönkretétele
• A városi szolgáltatások szabotálása
Ezen szenzorok által összegyűjtött adatok nélkül a forgalom elemzése és ezt követően a városi közlekedési rendszer továbbfejlesztése nem volna lehetséges. Ezek az érzékelők arra lesznek használhatók a jövőben, hogy intelligens forgalmi lámpa rendszert hozzanak létre, valamint arra, hogy megállapítsák, milyen utakat kellene építeni, és hogyan kellene megszervezni vagy átszervezni a forgalmat, és a város mely részeiben. Ehhez azonban a szenzorok működésének és az összegyűjtött adatoknak pontosnak és megbízhatónak kell lenniük. Mint kiderült, könnyedén lehet módosítani az adatokat.
A kutatást a Kaspersky Lab végezte a Securing Smart Cities kezdeményezés támogatására.
