A technológiai ipar vállalatai nagyon jók abban, hogy jól hangzó elnevezésekkel tegyék érdekesebbé termékeiket. Ezek közé tartozik a „metaverse” vagy az, hogy a felhasználó építse pénzügyei intézését a „web3” környezet köré, vagy az, hogy tegye kényelmesebbé élet az „AI” használatával. Ezek a kifejezések csak dollármilliárdokat fialó káprázatok, amelyek nem nyújtják azt az embereknek, amit ígérnek – véli Parmy Olson, a Bloomberg technológiai témákkal foglalkozó publicistája, aki cikkében a mostani AI- és GhatGPT-őrületben ritkábban látott oldalról vizsgálja ezeket.
Valahol átverés
A mesterséges intelligencia különösen becsapós, mert azt a képzetet kelti, hogy gondolkodó gépekről van szó. Valójában egyetlen gép sem képes a gondolkodásra, egyetlen szoftverről sem mondható el, hogy intelligens. Az AI elnevezés valójában a világtörténelem egyik legsikeresebb marketingeszköze.
Az OpenAI nemrégiben bejelentette a GPT-4-et, a ChatGPT frissített változatát. Ez még emberibbnek hangzik, mint elődje, hiszen úgy hangzik, mint a gép egyre okosabb lenne. A GPT-4 azonban csak egy újabb nagy nyelvi modell, amely egyszerűen tükrözi azt az óriási szövegadatbázist, amire már elődje is épült.
Ezt a szövegóceánt még áttekinteni is nehéz, így emberek kisebb hadserege dolgozott azon, hogy kigyomlálja belőle a káros tartalmakat. Az AI ugyanis nem elég „intelligens” ahhoz, hogy felismerje ezeket.
Ezeket a rendszereket arra tervezték, hogy valószerű szövegeket állítsanak elő – folytatja érvelését a Bloomberg szakírója. Ugyanakkor azzal hirdetik őket, hogy új tudást nyújtanak, amit be lehet építeni az internetes keresőmotorokba. Ez erős túlzásnak hangzik, ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb chatbotok csak az elmúlt hónapokban milyen kínos tévedéseket produkáltak.
És a megtévesztést fokozza, amikor „természetes hálózatokról”, „mély tanulásról” beszélnek. Ezek is arra utalnak, hogy az AI valami emberi, miközben az emberi agy neurális hálózatának másolásában sehol se tart a tudomány.
Ha kerülni akarjuk a varázslatos képességekre utalást, akkor az „AI” elnevezés helyett valami mást kellene használnunk. Ilyen lehet a „gépi tanulásra képes rendszer”. Kár, hogy ez nem hangzik olyan jól, mint a „mesterséges intelligencia”
Stefano Quintarelli volt olasz politikus és technológus előállt egy jobban hangzó alternatívával. Systemic Approaches to Learning Algorithms and Machine Inferences”, rövidítve SALAMI. (A tanuló algoritmusok és a gépi következtetések rendszerszintű megközelítése.) Ez nevetségessé tenné azokat a kérdéseket, amelyeket a mesterséges intelligenciával kapcsolatban olyan gyakran hallunk. Érez valamit a SALAMI? Felsőbbrendű lesz valaha a SALAMI az emberekkel szemben? A legreménytelenebb alternatív elnevezés, a „szoftver” lenne, annak ellenére, hogy vélhetően a legpontosabb.
Kérdés és válasz
Mi a baj egy kissé átvitt értelmű kifejezéssel és rövidítéssel, ha le akarunk írni egy technológiát, ami olyan különös, varázslatokat tud, mint a legújabb AI-k? - kérdezhetné a cikk olvasója.
A Bloomberg publicistája szerint a válasz egyszerű: a mesterséges intelligencia elnevezés olyan függetlenséget kölcsönöz az emberektől ennek a technológiának, amire nem szolgált rá. Ráadásul felmenti fejlesztőiket az alól, hogy felelősséget vállaljanak a technológia használatának következményeiért.
Ha a prózaian ChatGPT-nek nevezett terméket „intelligensnek” látjuk, akkor arra hajlunk, hogy fejlesztőjét, az OpenAI vállalatot kevésbé tartsuk felelősnek a pontatlanságaiért és az elfogultságaiért. Emellett az AI „önállóságára” mutogatva engedékenyebbé válunk azokkal szemben, akik a technológiát használják. Háttérbe szorul, hogy a „mesterséges intelligencia” nem alkot önállóan. Azt teszi, amire felhasználója utasítja.
Az AI inkább egy utópikus reményt fejez ki, mint valamilyen létező valóságot. Hasonlít ahhoz, amikor az első Öböl-háború idején megjelent az „okos fegyver” kifejezés. Ez valamilyen áldozatok nélküli, precíz célzásra és találatra utal, miközben tudjuk, hogy szó sincs erről – véli Steven Poole, aki könyvet írt a szavak, elnevezések és jelzők veszedelmes hatalmáról.
Margaret Mitchell komputertudós, akit kirúgott a Google, amikor egy tanulmányban nyilvánosan bírálta a technológiai cégek elfogultságát a nagy nyelvi modellekkel kapcsolatban, elárulta, hogy vonakodva kezdte használni az AI megnevezést. Kezdetben a gépi tanuláson dolgoztunk, de már az is csak arra volt jó, hogy elködösítse az emberek elől, miről van szó - mondta.
Az AI elnevezés sajnos olyan mélyre került az emberek szókincsében, hogy lehetetlen kitörölni onnan. Ugyanakkor nem lehet elégszer emlékeztetni arra, mennyire függ ez a technológia az emberektől. Azoktól, akik fejlesztik és használják ezeket, és akik felelnek azért, amit a gépek csinálnak – írja a Bloomberg cikkírója.
A szavak hatalmával foglalkozó Poole inkább „óriási plagizáló gépeknek” nevezi a ChatGPT-t és a hozzá hasonló chatbotokat, illetve az imázsgeneráló eszközöket, például a Midjourneyt. Ezek ugyanis valójában csak újrakombinálnak olyan prózai szövegeket és képeket, amelyeket eredetileg emberek alkottak.
