Ötletét támogatta kollégája, Robert Cailliau is, munkája eredményeképpen 1990 karácsonyán Berners-Lee elkészítette a világ első webszerverét, az info.cern.ch-t. Az akkor 36 éves kutató 1991. augusztus 6-án pedig nyilvánossá tette a világ első weboldalát.
“Technológiai mérföldkő volt” – mondta Werner Zorn informatikus, a német internet alapító atyjaként számon tartott szakértő, aki az első német e-mail-üzenetet fogadta 1984-ben a Karlsruhei Egyetemen.
A szakértő szerint az alapötlet az Apple hipertext-programjának és a hálózati technológiának az összekötése volt, hiszen maga az inernetes hálózati infrastruktúra akkoriban már néhány éve létezett. Az e-maillel újabb szolgáltatást hoztak létre, amely “életre keltette” az internetet.
A következő fontos lépést a CERN 1993-ban tette, amikor nyilvánosan használhatóvá tette a netet és teljes mértékben lemondott a licenszdíjakról és a szabadalmakról. Ezzel a kutatók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a web elérje mai formáját. “Természetesen a szabad elérés volt a siker kulcsa” – fogalmazott Zorn.
A világháló népszerűségét jelentősen növelte, hogy 1993-ban Marc Andreessen, az Illinoisi Egyetem hallgatója megalkotta az első böngészőt, a Mosaicot, amely vezető online platformmá vált, míg a Microsoft-alapító Bill Gates Explorere elleni versenyben alul nem maradt.
Az internet gyorsan fejlődött az évek során. 1995-ben indult három későbbi online óriás: a Yahoo, az Ebay és az Amazon. 1998-ban követte őket a Google, hat évvel később pedig a Harvard diákja, Mark Zuckerberg létrehozta a Facebookot.
Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone-t, egy évvel később pedig megjelent a piacon az első Google-szoftveres, vagyis androidos okostelefon.
A Bitkom szerint a 16 és 74 év közötti európaiak 76 százaléka legalább hetente egyszer online, ugyanakkor világszerte továbbra is emberek milliói élnek internet nélkül. Berners-Lee, az internet atyja 1994-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) megalapította a World Wide Web Konzorciumot (W3C). 2004-ben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte, 2012-ben pedig a londoni olimpiai játékok nyitóünnepségén tisztelegtek a munkája előtt.
