Ragályos megosztás
Jelen korunk a digitalizáció köré épül, így mára a nyugati civilizáció talán jobban retteg egy félresiklott megosztástól, mint egy pusztító járványtól. Habár nagy különbség nincs, hiszen a közösségi média uralta világhálón a dolgok, és információk megosztása ragályos kórként fertőzte meg a felhasználókat, így némi barokkos túlzással, a folytonos megosztás korunk lépfenéje. De hátrahagyva az irodalmi párhuzamvonást, a kényszeres információmegosztás miatt bárki komoly csávába kerülhet.
Az Information Security Forum (ISF) kutatása szerint ugyanis a megosztások komoly kiberbiztonsági kockázatot jelentenek. Az adathalászatra szakosodott hozzáértők, a látszólag nem bizalmasan kezelendő adatokból is kiszedik a számukra hasznos információt, ami egy esetleges támadáshoz szükséges lehet.
Az adatok megosztásával megszűnik a kontroll lehetősége, a megosztott információ visszavonhatatlanul kering a kibertérben, és olykor sajnos rossz kezekbe kerülhet. Így legyen szó akár közösségi médiás vagy a beszállítókkal, partnerekkel történő információ megosztásról, érdemes mindig körültekintően eljárni.
IoT: a tárva nyitva hagyott ajtó esete
A digitálisan fejlett vállalkozások körében az IoT kifejezés, azaz az Internet of Things (magyarul általában a dolgok internetének szokás fordítani) nem cseng ismeretlenül. Egyre több és több cég foglalkozik az IoT technológia bevezetésével, és egyre többen invesztálnak az IoT infrastruktúra fejlesztésébe.
A fenti tendenciának, mint mindennek megvan a jó és rossz oldala egyaránt. Az utóbbi mezsgyéjén haladva az ISF arra hívta fel a figyelmet, hogy az IoT eszközök pillanatok alatt meghekkelhetők, ha nincsenek ellátva a megfelelő védelemmel – ami sajnos a magyar vállalkozásokra igencsak jellemző. Valamint a legtöbbek IoT tudása igen homályos, ami szintén lehetővé és egyszerűvé teszi a hozzáértők számára a károkozást. Sőt, ha valaki elég leleményes, elég csak rákeresnie az interneten, hogy miként lehet az IoT okoseszközöket feltörni, ezáltal hozzáférni minden adathoz, és eszközirányításhoz.
Zsarolóvírusok
Úgy tűnik, hogy a zsarolóvírus-láz lecsengett, de ahogy a mondás is tartja, a történelem ismételi önmagát. Elég egyetlen rossz kattintás, egyetlen óvatlan mozdulat és kész is a baj.
A támadások jellegét és intenzitását tekintve nincs különbség a nemzetközi és a magyar trendek között. Néhány évvel ezelőtt a nyelv miatt az adathalász levelek, célzott támadások még könnyebben felismerhetőek voltak, de ma már ez sem jelent problémát.
Számtalan támadásformára fel kell készülni. Egyre pontosabbak és egyre kifinomultabbak a célzott támadások is: amikor a vállalat menedzsmentjének egy tagját szemelik ki és tervezett, felépített támadással érik el. Egy átlagos magyar cég zsarolóvírussal akár naponta is találkozhat, a célzott támadással a jellegéből fakadóan ritkábban. A megoldás? Semmi különös, csak egy megfelelő vírusirtó és kibervédelmi rendszer kiépítése.
