A nagy európai távközlési vállalatok kellemetlen meglepetést szereztek a barcelonai Mobile World Congress konferencián az amerikai Big Techbe tartozó óriásoknak – köztük a Google-nek, Apple-nek, Metának - egy olyan követelés felmelegítésével, amelyben első ránézésre van ráció. Azt várják a nagy tartalomszolgáltatóktól, hogy járuljanak hozzá az internet gerinchálózatának fejlesztési költségeihez. Úgy vélik, hogy az internetszolgáltatás infrastruktúrájának szabályozásáért felelős európai hatóságoknak kötelezniük kellene ezeket a vállalatokat a hozzájárulásra. A CNBC amerikai gazdasági hírtévé beszámolója szerint a távközlési cégek legfőbb érve szerint az amerikai óriások arra építik sok milliárd dollár profitot hozó üzletüket az öreg kontinensen, hogy az itteni távközlési vállalatok hálózatai biztosítják szolgáltatásaik elérhetőségét.
Miről van szó?
Az Amazon, az Apple, a Google, a Meta, a Microsoft és a Netflix generálja az internetes kommunikáció közel felét. Ezért a távközlési vállalatok szerint ezzel arányos díjat kellene fizetniük az ehhez szükséges infrastruktúra használatáért. Ezt a bevételt fel lehetne használni a fejlesztésekre, például az 5G technológia bevezetésére és az üvegszálas hálózatok további bővítésére is. A kezdeményezés komolyságát jelzi, hogy az Európai Bizottság az év elején konzultációt kezdett a lehetőségről.
A legfőbb kérdések a következők:
- Valóban van-e valamiféle aránytalanság az európai és az amerikai vállalatok teherviselésében?
- Helyénvaló lenne-e hozzájárulást kérni az internet világának óriásaitól a távközlési hálózhatok fenntartásához és fejlesztéséhez?
A távközlési vállalatok kínálják a belépési pontokat a digitális világba
A távközlési vállalatok vezetői a fórumon egymás után mondták el a költségmegosztás mellett szóló érveiket. Miközben cégeikre hárul a vezetékek és az antennák telepítésének és üzemeltetésének tetemes költsége, rendszereik legnagyobb haszonélvezőitől egy fillér hozzájárulást sem látnak.
A telekomcégek hálózatai nélkül semmit sem érne a Netflix vagy a Google – mondta Michael Trabbia, a francia Orange mobiltávközlési cég technológiai igazgatója. Hozzátette: „Amit mi kínálunk, az nélkülözhetetlen, hiszen mi adjuk az embereknek a belépési lehetőségeket a digitális térbe.”
Egy prezentáción Tim Höttges, a Deutsche Telekom-csoport vezérigazgatója kivetített egy ábrát, ami a technológiai vállalatok piaci kapitalizációját mutatta. Ezen az európai távközlési vállalatok icipici törpének látszottak a nagy amerikai tartalomszolgáltatók mellett. Höttges feltette a költői kérdést: „Miért ne járulhatnának hozzá az óriások legalább egy kicsit az európai digitális infrastruktúra fejlesztési költségeihez, ha már ennyivel gazdagabbak?”
Howard Watson, a brit BT technológiai igazgatója lát rációt európai kollégái felvetésében. Úgy véli, a hálózatok legnagyobb használói ugyanúgy fizethetnének a rendszerek használatáért, mint a végfelhasználók. Analógiaként azt hozta fel, hogy az Apple alkalmazásainak fejlesztői fizetnek a Google-nek szolgáltatásai igénybevételéért.
Adóhoz hasonló költség lenne a hálózathasználati díj – a fogyasztó fizetné a tervek szerint
A tervek szerint az internetforgalom után fizetendő díj olyan lenne, mint egy adó, ami megdrágítaná a világhálón elérhető szolgáltatásokat a fogyasztóknak – vezette fel az amerikai vállalatok legfőbb ellenérvét Greg Peters, a Netflix társ-vezérigazgatója. A Netflix óriási összegeket költ tartalom-előállításra, ha ezenfelül még a távközlési hálózatok használatáért is fizetnie kellene, akkor kevesebb maradna az új szórakoztató tartalmakra. Más szóval – ezen érvelés szerint - rosszul járna a fogyasztó.
A technológiai cégek szerint a távközlési vállalatok díjakat szednek fogyasztóiktól a beszéd-, az sms- és az adatforgalom után. Ha ugyanezen az alapon tőlük is pénzt kérnének, akkor gyakorlatilag ugyanazért a szolgáltatásért kétszer számláznának. Emellett ezek a mamutcégek eddig is hozzájárultak az európai digitális infrastruktúra fejlesztéséhez. Részben tengeralatti kábelek lefektetésével részben szerverfarmok létrehozásával.
Ellenérvként felvetik azt is, hogy az új díj miatt sérülhetne az internet semlegességének elve. Nevezetesen az, hogy szabadnak, nyíltnak kell lennie, egyetlen szolgáltatót sem részesíthet előnyben. Ha a távközlési vállalatok díjat szednek rendszereik használatért, akkor előnyben részesíthetnék azokat az ügyfeleiket, amelyek többet fizetnek nekik.
A telekomcégek természetesen visszautasítják ezt a lehetőséget
A korrekt tehermegosztásról szóló vita nem új. A távközlési vállalatok legalább egy évtizede kifogásolják, hogy az olyan nagy forgalmat generáló szolgáltatások, mint a WhatsApp vagy a Skype „ingyen” használják a hálózataikat. Ami a barcelonai konferencián új körülmény volt az az, hogy részt vett rajta az Európai Bizottság egyik biztosa.
Thierry Breton a belső piacokért felelős biztos, jelenléte azt mutatta, hogy a telekomcégek hangját ezúttal Európai Bizottság szintjén is meghallották. Márpedig ez a testület kezdeményezi az Európai Unióra érvényes új szabályok bevezetését.
Breton a konferencián arról beszélt, hogy óriási befektetésekre van szükség Európa digitális infrastruktúrájának szinten tartásához, aminek meg kell találni a finanszírozási hátterét. A metaverse és az 5G megjelenése új kihívást támaszt a távközlési vállalatokkal szemben.
A biztos megjelenése a barcelonai eseményen azt mutatja, hogy Európai Unió vezetése a nagy európai távközlési cégekkel szimpatizál – véli Paolo Pescatore az ágazattal foglalkozó elemző. Szerinte a legfőbb gond a piaci szabályozás elöregedése, ami hozzájárul ahhoz, hogy a telekomcégek bevételei stagnálnak.
„A megoldás az lehet, hogy a távközlési vállalatok egyenként tárgyalnak azokkal a tartalomszolgáltatókkal, amelyek a legnagyobb forgalmat generálják a hálózataikon” – véli Ahmad Latif Ali, az IDC informatikai tanácsadó cég távközléssel foglalkozó szakértője.
Persze fel kell készülniük az éles vitákra.
