A kormányzat nyilván nemcsak annyit akar, hogy a Beidou meghatározó legyen a kínai 19,2 milliárd dolláros navigációs piacon, hanem katonai erőit is meg kívánja szabadítani a külföldi technológiától való függéstől. Hiszen minden helyzetmeghatározó rendszerük leállna, ha Amerika - okkal vagy ok nélkül - nem engedné őket hozzáférni a GPS-hez. A DefensePolicy.Org szerint „eltekintve a kereskedelmi alkalmazásoktól, a Beidou mint független, globális navigációs rendszer stratégiai katonai előnyt adna Kínának abban az esetben, ha esetleg ellenségeskedés tör ki az ázsiai-csendes-óceáni régióban."
A Beidou 2020-ban fogja elérni a teljes körű globális lefedettséget 35 műholddal. Az ázsiai nagyhatalom eddig 16 navigációs műholdat repített fel.
Ugyan december óta már használja a Beidout a kínai kormány és a katonai közlekedés, az időjárás-előrejelzés, a halászat, az erdészet, a távközlés, a hidrológiai monitoring és a térképészet (kísérleti jelleggel már 2003-óta működik a rendszer), de az országban a navigációs terminálok több mint 95 százaléka még mindig GPS-alapú.
